Szocialista Nevelés, 1974. szeptember-1975. június (20. évfolyam, 1-10. szám)

1975-03-01 / 7. szám - Sárkány Imre: Szemléltetés a 6. osztály történelem-óráin

pedagóguskollégám következő levele: „Sokkal nehezebb volt saját magamnak megbarátkoznám az újjal, melyet a szlovák nyelvoktatás audio-vizuális, strukturális-globális módszere jelentett az első osztályban és még ennél is nehezebb volt mindezt elmagyaráznom, megértetnem a tantestületben, mint megvalósítanom az osztályban. A gyermekeknek ugyanis nem kell elvetniük a megszokottat, ők szeretik a teljeset, az érdekest, az eredményeset. Mert akkor új korszerű az új, ha célravezető. Tehát a legtöbbször nem is a gyerekekkel van a baj, hanem inkább velünk . .És a korszerűsítésben ez a nehéz —, eldobni az elavultat, szeretni az újat. Örökösen tanulni,búvárkodni és kísérletezni, keresni a jobb, a járhatóbb u- tat. Ez a mi szakmánkban a nehéz, de ez a szép is. Ez az önmagunkkal szembeni örökös elégedettlenség, ez ösztönöz új

és új célra. Ez a záloga egy magasabb szint elérésének. S ez részünkre alapvétő, mert csak a színvonal vonz. S ez érvényes az olvasóvá nevelés nem könáyű feladata valóraváltásában is.

1 Megjegyzés: A szövegértés egyes szintjeit különböző szerzők más-más terminussal illetik. Az írás jellegére való tekintettel most eltekintünk az irodalomtudományi terminus magyarázatától. Az egységes értelmezés végett azonban megjegyezzük, hogy a pedagógus f. S. Brunerrel értünk egyet, aki az általunk ,,a szövegértés második és harmadik szintjének" nevezett folyamatot például ,,A leképezésnek harmadik, azaz szimbolikus rendszerének“ nevezi, „amely a tapasztalat nyelvi kifejezésbe való átültetésre épül: [...), s ebben a nyelv interiorizálása a döntő.“ V.ö. Oj utak az oktatás elméletéhez, Bp, Gondolat, 1974. 30. 1.)

SZEMLÉLTETÉS A 6. OSZTÁLY TÖRTÉNELEM-ÓRÁIN

SÁRKÁNY IMRE

Mint ismeretes, a megismerési folyamat egyik alapfeltétele a szemléltetés. Vonatkozik ez a történelem tanítására is. A történelem tanításának ezzel a módjával a tanulók jobban megértik a történelmi események lényegét, és helyes fogalmakra tesznek szert. A történelem ó- ráin azonban a szemléltetés körülményesebb, mint más tantárgyakban (földrajz, biológia, fizika, stb.) A tanulók közvetlen megfigyelésének tárgyát csupán olyan történelmi emlékek képezhetik, amelyek napjainkig .fennmaradtak, pl. műemlékek, építészeti remekek, munkaeszközök, fegyverek, közhasználati tárgyak. Egyébként a szemléletes történelemtanítás csakis azokra a segédeszközökre korlátozódik, amelyek a tananyagot közvetve szemléltetik, pl. írott emlékek, tankönyvek, képek, diagrammok, vázlatok, diafilmek és filmek. Éppen ezért a történelem tanításában különösen fontos szerepet játszik a tanító élőszóbeli magyarázatának és a tanítási segédeszközöknek didaktikai és módszertani szempontból helyes összehangolása.

A tapasztalat azt mutatja, hogy a szemléltetés és az élőszóbeli előadás kapcsolatának több lehetősége van. Míg egyes

segédeszközök bemutatásakor részletes magyarázatra van szükség, addig más segédeszközöket elég néhány felvilágosító' szó kíséretében bemutatnia. A kísérő magyarázatnál szem előtt kell tartanunk az óra célját, a tananyagot és a tanulók é- letkorát. A szemléltetés — természetesen a kitűzött cél elérésének csak eszköze. A történelemtanításnak célja végeredményben az, hogy a tanulók megértsék a történelmi fejlődés törvényszerűségét, és magukévá tegyék a tudományos világszemléletet.

A tanulók a fogalmakat és a történelmi fejlődés törvényszerűségeit csak úgy fogják teljesen elsajátítani, ha a tanító felhasználja a szemléltetés céljára a tankönyvben található képeket, rajzokat, történelmi térképeket és az iskolában található történelmi segédeszközöket. Sajnos az iskolákban kevés segédeszközt ta- láthatunk a 6. osztály anyagát képező őskor és ókor szemléltetésére. Igen fontos tehát, hogy a tanító felhasználja a megjelent segédeszközöket és a hiányzókat pótolja.

Az 1970-ben megjelent 6. osztályos történelmi könyv (a szerzője Václav Mi- chovký) az előző tankönyvekhez viSzo218