Szocialista Nevelés, 1974. szeptember-1975. június (20. évfolyam, 1-10. szám)
1975-01-01 / 5. szám - Telekiné N. Ilona: Az állítmány mondattani elemzéséhez
A már ismert szempontok szerint figyeljük meg az állítmányokat: n у u g 0 d j á 1 meg mennék E. sz.:-né E. sz.: 0 2. sz.: 0 1. sz.:-k jelen i.:-k jelen i.: 0 félsz. m. : -j felt. m.:-né jöttét e к válaszol n i volna fogok T. sz.:-к E. sz.: 0 2. sz.:-tek 1. sz.:-k múlt L:-tt jövő i.: ni fog felt. m.: volna jelentő m.: 0 N Szükségesnek tartom megjegyezni, hogy a jövő idő kifejezésére használt főnévi igenévhez járuló fog szócska megfelelő alakját nevezzük segédigének (lásd. Értelmező Szótár 11/837. 1.) Mindhárom igetípusunk (cselekvést, történést és létezést kifejezők) lehet állítmány, tehát a létige önmagában is, azaz nem csak az összetett állítmányban fordulhat elő. Hazánkat baráti ország küldöttsége látogatta meg. (cselekvő ige) A fákról a levelek lassan hullanak. Beesteledett. (történést fejeznek ki) Édesanyám is volt nékem... (létige) A létigei állítmányok kifejezik mindazokat a kategóriákat, mint az egyéb igetípusok. Előfordulnak mindhárom időben és módban, mindkét idő 3 személyére vonatkoznak, lehetnek állító és tagadó je- lentésűek. (van, volt, lesz, marad, múlik, válik, nincs, sincsenek, stb.). Van nekem egy öreg cimborám. „A juhásznak úgyis nagy melege vagyon” Hol volt, hol nem volt... „Lesz még egyszer ünnep a világon ...” „Hej, ha én is, én is közietek lehetnék...” „Nincs egy bokor se, (hol meghúzhatnék magunk”) Lett volna nemulass! Ha a létigei állítmány nem hangsúlyos, elhagyható a mondatból: Tárva az ablak. Hol a füzet? Itt a helyed! Néhányan az ilyen típusú mondatokat nominális (névszói) állítmányúnak értelmezik. Ez a típus szerkezetileg így nézne ki. Tárva az ablak. Viszont ezekbe a mondatokba a létige beilleszthető anélkül, hogy a mondat tartalma megváltozna: Tárva van az ablak, így viszont a „tárva” már az alany állapotát fejezi ki, tehát állapothatározó! A „Tárva az ablak” típusú mondatok pedig hiányos mondatnak foghatók fel. Az igei állítmány kategóriájába soroljuk: — Az azonos igetőből képzett igenév — ige kapcsolatát: A parasztok felháborodása n ő 11 ö n nőtt. A fiú várva várta a telet. — Az azonos tőből származó főnévi igenév — ige szókapcsolatát. Enni nem ettek mást, mint levegőeget. A NÉVSZÓI ÄLLÍTMÄNY A névszói állítmány csak a jelen idő jelentő mód egyes és többes számának a 3. személvét fejezi ki, s ebben az esetben igei állítmánnyal is helyettesíthetjük: A fiú(k) A fiú(k) v i d á m(a k) ügyeslek) ugráltnak) tanul(nak) A predikatív szerkezeten belül a névszói állítmány felismerésében segítenek a szófajok is: — Főnévi — melléknévi fogalmak esetében a melléknév az állítmány: „Sűrű, setét az éj ...” A nép győzhetetlen! (melléknévi igenév) — jelzős főnév is lehet állítmány Péter a legjobbik baráto A penicilín fon to s antibiotík. *_ i. — A főnév — számnév nyelvtani fogalmak közül a számnév az állítmány: Ez a két dolog egy. A kártya harminckettő. — A főnév — mutatónévmás közül a névmás az állítmány. A mi tervünk ugyanaz! E z a hiba! a névszöi-igei Állítmány Ha a névszói állítmányt nem 3. személyre vonatkoztatjuk, ill. ha más személyt. időt, módot akarunk többletként kifejezni vele, a névszói állítmányhoz a létige megfelelő alakját kell kapcsolnunk. 151
