Szocialista Nevelés, 1974. szeptember-1975. június (20. évfolyam, 1-10. szám)
1975-04-01 / 8. szám - Mózsi Ferenc: Az olvasóvá nevelés
AZ OLVASÓVÁ NEVELÉS Dr. MÓZSI FERENC kandidátus 1. „Tisztelet adassák, hódolat a bitófának“ írja Egri Viktor az Irodalmi nevelés c. tankönyv (az alapiskolák 6. osztálya számára, SPN, 1972) 165-ik oldalán közölt Ártatlanok igazsága című írásában. És hát adassák tisztelet és hódolat az olvasóvá nevelés vagy a szövegértésre nevelés gyakorlatának is? Nem állt módunkban „reprezentatív“ felmérést végezni, s egyébként is — talán nem is érdemes olyan módszertani jellegű „kinyilatkoztatást“, cikket írni, (de közölni sem!) amivel mindenki feltétlen egyetért... Négy pedagógus tanítását néztem meg, hogyan is dolgozza fel ezt az olvasmányt. Az eredmény kb. a következő. A tanító néhány bevezető mondatot mondott az íróról, majd arról, hogy az elbeszélés cselekménye mikor játszódott le (a régmúlt feudalizmus idején, amikor az arisztokrácia, a birtokosok uralkodtak és kegyetlenül elnyomták a dolgozókat). Ezután a tanulók — mondatonként vagy fejezetenként váltakozva — felolvasták a szöveget. Majd a tankönyv kérdéseire válaszoltak és a leggyakrabban „meta-irodalmi“ kérdések magyarázatába bonyolódtak (kínzóeszközök, bíráskodás régen és ma stb.), azaz olyanokba, melyek megoldására sem a tanulók kora, sem ismereteik nem kielégítőek. Persze nem is lenne itt nagyobb baj, hiszen a pedagógusok a nevelési szempontokat mindenütt előtérbe állították. A hiba „csak“ ott történt, hogy a nevelési tényezőket általában (erőszakolt, giccses díszítményként) ráaggatták a tananyagra úgy, mint a karácsonyfa-díszeket a fenyőfára. Tehát a nevelési tényezők nem a tanítási folyamat természetes gyümölcseként értek be a tanulók tudatában, mint az alma az almafán ... Mit tehetnénk? Próbáljuk meg ennek az élvezetes elbeszélésnek pedagógiai szempontú, tehát a 6. osztály didaktikai transzponálású elemzését (ezért a János vitézzel való párhuzam!) rövidített formájában leírni —, természetesen a teljesség igénye nélkül. 2. A tankönyvi kérdések tömör megválaszolása után megbízom a tanulók két csoportját, hogy egymástól függetlenül végezzék el az elbeszélés hármas tagolását. (Hány sor a bevezetés, a tárgyalás és a befejezés?) A kapott két választ egyeztetetem. Majd az osztállyal „közös“ munkában kihámozom a bevezetés fő gondolatait, amit a következő táblai vázlattal rögzítek: „ ... Tisztelet adassák, hódolat a bitófának!“ (Az elbeszélés alapgondolata = téma) j/ <----------------■> \ (János szolga érve:) (Adám bíró ellenérve:) „A szolgaember nem ér sokat, gazdám. Ha ártatlanul gyanúba kerül, nincs senki, aki védené.“ \ „Az ártatlanok igazságát a törvény védi.“ 238
