Szocialista Nevelés, 1974. szeptember-1975. június (20. évfolyam, 1-10. szám)
1974-10-01 / 2. szám - Elgondolkodtató érdektelenség / Figyelő
kül vallatják kötelességeiket ás a családban, a szerelemben, a munkában, a közösségben, a politikában. A szülőknek tanácsot kell adni arra is, hogy okosain és előrelátóan alakítsák gyermekük életét. Adják meg nekik a fontosság és az elvégzett munka örömét és a „hibázás jogát“. pedagogika Haladó tudósok, szakemberek keresik- kubatják az eszközöket, módokat, hogyan lehetne minimálisra csökkenteni az iskolába lépő gyermekek közt még ma is előforduló nem csekély különbségeket. Az egyenlet starthelyzet egyre mélyíti az ellentétet a hátrányos helyzetű és az átlagos gyermekek közt, mert míg az utóbbiak arányosan fejlődnek, gazdagodik a szókincsük, fejlődik gondolkodásuk, ítélőképességük, addig a hátrányos helyzetűek úgyszólván képtelenek szerencsésebb társaik mellé felsorakozni. A szakirodalomban ma már részletesen feldolgozták és elemezték a szociális és kulturális környezet egyes tényezőit. Első helyen a vitális jelentőségű feltételeket elemzik, mint amilyen a táplálkozás, alvás, a megfelelő mennyiségű és minőségű inger, továbbá a szülők hozzáállása a gyermekneveléshez, célkitűzéseik, elvárásaik. A nyelvi kultúra tényezői a családban használatos nyelv színvonalát, a gyermek beszédkészségét, aktivitását, a gyermek beszédmódjának tudatos irányítására törekvést jelentik. A burzsoá társadalomban a gyermek intelligenciáját, tehetségét és a társadalom szempontjából hasznos tulajdonságait elsősorban a kiváltságos osztályok gyermekeinek jellemzőiként tartják számon. Számos kutatás bizonyítja, hogy a pedagógusaik nyugaton a munkások gyermekeit ma is fegyelmezetlen, udvariatlan, hanyag, fejletlen ízlésű és az iskolai munkára kevéssé motivált, önállótlan, nehézkes beszédű, rendszeres iskolai munkához nehezen szoktatható tömegnek nézik. Nem egy kutatás bizonyítja, hogy azoknak a munkásgyerekeiknek, akik iskolába lépés előtt egész sor pozitív tulajdonsággal rendelkeztek, az iskolába járás során egyre fogyott jótulajdonságaik száma, sőt a harmadik és negyedik osztályba érve már a „tehetségteleneknek, magasabb fokú művelődésre alkalmatlanoknak lettek minősítve. Ugyanis a szülők az óvodáskorú gyermeknek többet tudtak segíteni, mint az iskolásnak, viszont a közép- és felsőbb rétegek iskoláskorú gyermekeiket több impulzussal támogatták. A szerző tanulmánya további részében a kompenzációs nevelés fogalmát fejtegeti, ennek fontosságát, programját és tervezését hangsúlyozza. A kompenzációs nevelés értelmezésének alapfor.rása az az elmélet, hogy sem a tehetség, sem az intelligencia nem veleszületett tulajdonságok függvénye, hanem a környezet változatos, minőségi ráhatásának az eredménye. Tehát már nyugaton is a haladó szellemű tudósok is túlhaladták a bio- logizáló álláspontot. Doc. B. Rotterová CSc: VLiv nepríznivého rodinného prostredí na výchovu detí v kapitalistické spoločností, 1974. 1. sz. 35- 55. lap. ELGONDOLKODTATÓ ÉRDEKTELENSÉG A Tanért n. v. (Učebné pomôcky n. p.) Banská Bystrica, ul. Janka Kráľa 3 figyelmeztette az illetékeseket: az iskolaügyi szervek szorgalamzták a magyar nyelvű programozott munkalapok és füzetek kiadását, most mégis közel fél millós tételben állnak ezek a kiadványok a raktáron, kihasználatlanul! Először is nézzük meg, melyek ezek a kiadványok: Är Megrendelési szám 19,50 07-01-253 6,00 Programozott munkalapok számtanból az AI 3. oszt. számára Módszertani útmutató a munkalapokhoz 07-01-253-100 61
