Szocialista Nevelés, 1974. szeptember-1975. június (20. évfolyam, 1-10. szám)
1974-10-01 / 2. szám - Kulacs Dezső: A tanuláshoz való viszony és az óratípusok
Az óratípus kevésbé rokonszenves voltát előidézheti az is, hogy a gyakorlatban el-el szokott maradná a gyakorlás céljának kitűzése és jel ens őségén ék megfelelő hangsúlyozása, melynek a motiváció szempontjából szintén nagy a jelentősége; továbbá olyan gyakorlatok bevezetése, amelyek bizonyos problémák megoldását teszik szükségessé. A tel je síimén у képes tudás alapjául csak rendszerbe foglalt, egymással sokoldalúan kapcsolt ismeretek szolgálhatnak. E didaktikai feladat megoldására szolgál az ismétlő rendszerező óra. A tanulók száA tanítási óra alaptípusainak népszerűség szerinti rangsorolása a felső tagozat 6—9. évfolyamaiban 2. sz. táblázat A tanítás óra alaptípusai •ÚJ N ÚJ >t ÚJ ÚJ X Összesített eredmények a 6—9. évfolyamokban Fiúk Lányok Szám % Szám % A Új ismeretek közlésére szánt óra i 40 57,9 39 65,0 2 8 11,5 6 10,0 3 8 11,5 4 6,0 4 6 9,5 4 6,0 5 7 10,1 6 10,0 В Vegyes típusú (kombinált) óra 1 7 10,1 10 16,6 2 34 49,2 39 65,0 3 19 27,5 7 10,1 4 6 9,5 3 5,0 5 3 4,3 _ — C Gyakorló (készségképző) óra 1 6 9,5 3 5,0 2 14 20,2 5 8,3 3 30 43,4 36 60,0 4 15 21,7 11 18,3 5 4 5,7 4 6.6 D Ismétlő — rendszerező óra 1 5 7,2 1 1,6 2 11 15,9 4 15,0 3 6 9,5 9 6,6 4 32 46,3 32 53,3 5 15 21,7 13 21,6 E Ellenőrző — értékelő óra 1 10 14,4 6 10,0 2 4 5,7 5 8,3 3 4 5,7 3 5,0 4 10 14.4 10 16,6 5 41 59,4 35 58,3 F Nem értékelhető válaszok1 1,6 Összesen 345 100 296 100 mára ezek az órák sem túlságosan kedveltek. (Lásd az 1., és a 2. sz. táblázatot!) Általában a negyedik helyre teszik. Még az ötödik helyre is kétszer annyian sorolják, mint az első helyre. A vélemények ilyen nagyfokú megegyezését ezúttal is a didaktikai feladat realizálásában mutatkozó hiányosságokkal lehet indokolni. A vizsgálati személyekkel folytatott beszélgetéseink során meggyőződtünk arról, hogy az ismétlés és rendszerezés sokszor formális, és az e célt szolgáló órákon a rendszerezés és Ismétlés helyett vagy gyakorolnak, vagy az ellenőrzés egy formájára kerül sor. Az óratípus elveszíti vonzását, mert az ismétlési feladat kijelölése formális, túlságosan leegyszerűsített; csak az oldalszámok kijelölésiére terjed ki, az ismétlés szempontjai hiányoznak. A tanulóknak ritkán van módjük arra, hogy a megismerés szempontjából oly jelentős távolabbi összefüggéseket fedezzenek fel az ismétlési órán. Az ismétlés problé- másítása a tanulásra való ösztönzés szempontjából igen kedvező eredményeket biztosítana. Növekedne a tanulók tanulási kedve és csökkenne az ismétlések során oly gyakori túlterhelésük. A tanulókkal folytatott beszélgetések során a tanulók sokat panaszkodtak erre az óratípusra. Ellenszenvüket rendszerint azzal indokolták, hogy a tanítók sokat adnak fel, amit nem tudnak megtanulni. Hangoztatták, hogy igen unalmasak ezek az órák, mert semmi újat nem tanulnak, de annál többet izgulnak, mert igen sokszor osztályozzák őket az ismétlési órákon is. A tanuláshoz való pozitív viszony kialakításában igen nagy szerepe van az ellenőrzésnek és az értékelésnek. Az ide vonatkozó gazdag irodalomból ismertek azok a viták, amelyek e didaktikai feladatról a múltban kirobbantak és folytatódnak a jelenben is mind a közéletben, mind pedig a pedagógia és a lélektan területén. Minket elsősorban az érdekel, hogy mi lehet az oka annak a nagy véleményazonosságnak, mely a vizsgált tanulóknál, az 1-es és a 2-es táblázat adatai szerint, az ellenőrző és értékelő óra típusának ellenszenves jellegére vonatkozik. Mind a két tagozaton a tanulók nagy százaléka helyezi az utolsó helyre a rangsorban ezt az őratípust. A negyedik helyre is többen helyezik, mint a második vagy a harmadik helyre. Az ellenőrző és értékelő óra rangsorolásában a két pólus felé való eltolódás tapasztalható, ama egyetlen óratípus rangsorolásánál sem fordult eddig elő. Az ökok több tényezőre vezethetők visz- sza. Az egyik ok lehet az ellenőrzés és S8
