Szocialista Nevelés, 1974. szeptember-1975. június (20. évfolyam, 1-10. szám)

1975-06-01 / 10. szám - Szabadidei tevékenységformák / Figyelő

A Szülők és Iskolabarátok Szövetségé­nek és az iskola együttműködése e téren még távolról sem maradéktalan. A peda­gógiai propaganda hatékonyságát minden módon fokozni kell. (Dr. J. Lokajíčková: Úloha ZDŠ pri formo- vání postojű detí k činnostem ve volném čase. 1974/75, 5. szám, 208—212. old.) Narodnoje Obrazovanyije A folyóirat 1974. évi 4. számában L. Panferovova a tanulók otthoni olvasásá­nak irányításáról ír. Meggyőződéssel hang­súlyozza, hogy az olvasás mennyire fon­tos tényezője a tanulói személyiség har­monikus fejlődésének (a kifejezőkészség a gondolkodás, az értékes tanulságok le­vonása, az érzelmi nevelés síkján egya­ránt], azonban csak abban az esetben, ha metodikailag jól meg van szervezve. Csak akkor lehet életre szóló hatása. A gyer­meket kisiskolás kortól arra kell szoktat­ni, hogy örömmel, önállóan, kulturáltan olvasson, hogy életszükségletévé váljon az olvasás. Meg kell őket tanítani arra, hogy rendeltetésének megfelelően tudjanak bán­ni mindenféle könyvvel, folyóirattal. Egy moszkvai iskola alsótagozatos pe­dagógusa gyakorlatából merített példákon bizonyítja a szerző, hogy a könyv szere- tetére helyesen rászoktatott gyermek el­len tud állni a televízió, a film és a szín­ház esetleges káros hatásainak is. Megle­hetősen egészségtelen helyzetet szignali- zál az a megállapítás, hogy vannak csa­ládok, ahol televízió, magnetofon, rádió, tranzisztor rendelkezésére áll a gyerme­keknek, de könyv és folyóirat egy sem ta­lálható, s nincs is zavartalan helye, tehát lehetősége a gyermeknek az elmélyült ol­vasásra. A szülő személyes példájának sze­repét nem lehet eléggé hangsúlyozni e vonatkozásban sem! A pedagógus számára rengeteg szerve­zett foglalkozáslehetőség kínálkozik a ta­nulók kultúrált olvasásának a fejleszté­sére (olvasódélutánok, viták az olvasmá­nyokról, a szerzőkről, eg/es könyvrészie­tek dramatizálása stb.). Az osztálykönyv­tár létesítésére különösen akkor van le­hetőség, ha a tanító rendszeresen talál­kozik a szülőkkel és megnyeri őket az ol­vasóvá nevelés lelkes táborába. A 44. rjazani iskolában igen bevált az Ifjú Könyvkedvelők Klubja, ahol až ér­deklődőket a legkedveltebb olvasmányok ismert hőseinek tarka forgataga fogadja. Az első benyomás rendkívül hatásos és tartós is. Vychovávateľ A tanulók érdeklődésének a kibontakoz­tatása, fejlesztése rendkívül fontos terüle­te а II. ciklusú iskolák nevelőmunkájá­nak. Az osztályon és az iskolán kívüli te­vékenység az a terület, ahol különösen sok lehetőség van erre, tekintettel az ál­talános és a szakképzés anyagára. Az érdeklődés iránya, fejlődése az egyén veleszületett sajátosságainak, adottságai­nak, hajlamainak, illetve a környezet ne­velőhatásának, irányításának a függvénye. Az érdekköri tevékenység irányításához, befolyásolásához a nevelőnek ismernie (kell az egyén adottságait, képességeit, szükségleteit, értékrendszerét, jellemvo­násait (olyanokat, mint pl. a kitartás, lel­kiismeretesség, munkakedv stb.). Az ér­dekköri tevékenység nem lehet ösztönös, ötletszerű, nevelési feladatokat kell tel­jesítenie. Hatékonyságát fokozza a szer­vezettség, a módszeres átgondoltság. Az érdeklődés szerint kiválasztott tevé­kenység folyhat rendszeresen, lehet al­kalmi is. Az első az érdekkörökben, sport- egyletekben, klubokban folyik, a másik szórakoztató műsorok, délutánok, kvízek, versenyek, olimpiászok, közös színház- és filmlátogatások, kirándulások, baráti talál­kozók, ünnepélyeken való részvétel stb. formákban valósul meg. Ide tartozik az e- gyéni tevékenység is, amelyet a tanulók önállóan végeznek érdeklődésük szerint (levelezés, gyűjtőmunkák, zenélés, képző- művészeti tevékenység stb.). Lehetőleg ezt is érintse a pedagógus irányító munkája, nyújtson szakmai támogatást, adjon taná­csokat, ajánljon szakirodalmat, s találjon lehetőséget arra, hogy a közösségben is érvényre jusson a diákok egyéni kedvte­lésének az eredménye (irodalmi találkozó­kon, előadásokon, ünnepélyeken lépjenek fel stb.). Az érdekköri tevékenység elvei azono­sak a nevelés általános elveivel, különös figyelmet érdemelnek a következők: az ön­kéntesség, a sokoldalúság, a sokrétűség, változatosság, az életkori sajátosságok fi­gyelembe vétele, az aktivitás elve. (J. Krížek: Zájmová činnost. 1974/75, 8. sz. 239—242. old.) Magyar Pedagógia A permanens önművelés korunk egyik legjelentősebb felismert szükségszerűsége. Űj megvilágításba helyezi a nevelés sok problémáját, így többek között a diákok 311

Next

/
Oldalképek
Tartalom