Szocialista Nevelés, 1974. szeptember-1975. június (20. évfolyam, 1-10. szám)
1975-04-01 / 8. szám - Szeberényi Z. Judit: Figyelő / Figyelő
megbízhatóan regisztrálja a vizsgált személynek a vizsgálat tárgyában mutatott tájékozottságát, Lényeglátását épp úgy, mint a részletekre vonatkozó ismereteit. A folyóirat 1975. évi 2. számában Zsámboki Károlyné A matematikai módszerek alkalmazásának feltételei a neveléstudományban címmel azt boncolgatja, hogy napjainkban szinte már nincs olyan tudományág, amelyben nem történnek kísérletek a matematikai módszerek alkalmazására. A neveléstudomány fejlődésében is fontos szerepet játszanak a matematikai módszerek, mint a törvényszerűségek pontos mennyiségi és strukturális tanulmányozásának eszközei. Nagysándor felosztását tekintve — mely szerint a pedagógiai kutatás módszerei lehetnek elméleti, empirikus, kísérleti és értékelő jellegű módszerek — a matematikai módszerek nagy része az értékelő jellegű módszerekhez sorolható. A matematikai módszerek alkalmazását megfelelően elő kell készíteni. A matematikai módszerek szempontjából és egyben tudományelméleti szempontból is fontos, hogy tiszta, világos, minden kétértelműségtől mentes fogalmaink legyenek. Egy igen lényeges didaktikai probléma, a tanulói teljesítmény objektív értékelésének megvalósításában az értékelés fundamentumát a tanulói teljesítmény problematikájának a tisztázása adja meg, ha tisztáztuk, milyen pedagógiai jelenségeket lehet a tanulói teljesíí- mény kategóriájába besorolni. A tanuló' teljesítmények sok változatának a felsorolása, a fogalomkör kifejtése közelebb visz az értékelés objektív módjainak, a teljesítmény mérési eljárásainak a megtalálásához. Ezek után két út lehetséges: a teljesítmények egymással való összevető - se, vagy a tantervi követelményrendszerrel való összehasonlítás. A továbbiakban a formalizálás és a modell-alkotás szerepéről és jelentősegéről, a mérés funkciójáról, a mérési skálákról olvashatunk (mégpedig a névleges vagy nominális, a rendező vagy ordinális, az intervallum- és az aránymérő skáláról). A TANÍTÓ Az 1975-ös évfolyam 2. számában a tudásszint mérésének néhány egyszerű módját közli Kürti Istvánná. Mint írja, a tanulásban elért eredmények értékelése a hatékony tanulásnak egyik nélkülözhetetlen feltétele. A tudásszint mérésének számos módja lehetséges. ,,Az új tematikai egység tanítása előtt alkalmazhatunk ún. elő- teszteket; az eredmény alakulását az új ismeretek átadásától az ismeretek elsajátításáig nyomon követhetjük a feladatlapokon ás a munkafüzetekben rögzített eredmények elemzése során; a témakör Lefejezésekor, ill. tanév végén alkalmazhatunk felmérő dolgozatokat és teszteket. Az elért teljesítmény értékeléséhez nem nélkülözhető a szóbeli számonkérés — korábbi gyakorlatunk legelterjedtebb formájára most is szükség van.“ A folyamatos értékelés módjának alkalmazásakor mindig figyelembe kell venni a tanuló korábbi tudásszintjét, s elsősorban azt a fejlődést kell értékelni, amit az előző állapothoz viszonyítva .ért el. A tanuló eredményeinek az osztályszinthez való viszonyítása csak második szempontként szerepelhet. Az ellenőrző céllal szerkesztett munkalapok feladatstruktúrájának összeállításakor szem előtt tartandó a tanulási folyamat egésze, amely a nem tudástól a tudásig vezet. A feladattípusokat különböző szempontok figyelembevételével állíthatjuk össze, ilyen lehet az ismeretszerzés különböző szintjeinek a feltárása. A szerző néhány példával illusztrálja is az ellenőrző feladatok szerkesztését, ízelítőül köziünk néhányat: 1. Egyszerű reproduktív feladatok a tanultak megőrzését és a felidézés képességének a fokát mérik. Pl.: Honnan tudod, hogy a növények é- lőlények? Az alábbi feleletek közül húzd alá a helyeseket! A növények nőnek. A növények lágyak. 252
