Szocialista Nevelés, 1974. szeptember-1975. június (20. évfolyam, 1-10. szám)

1975-04-01 / 8. szám - Szeberényi Z. Judit: Figyelő / Figyelő

megbízhatóan regisztrálja a vizsgált személynek a vizsgálat tárgyában mu­tatott tájékozottságát, Lényeglátását épp úgy, mint a részletekre vonatkozó ismereteit. A folyóirat 1975. évi 2. számában Zsámboki Károlyné A matematikai módszerek alkalmazásának feltételei a neveléstudományban címmel azt boncolgatja, hogy napjainkban szinte már nincs olyan tudományág, amely­ben nem történnek kísérletek a mate­matikai módszerek alkalmazására. A neveléstudomány fejlődésében is fon­tos szerepet játszanak a matematikai módszerek, mint a törvényszerűségek pontos mennyiségi és strukturális ta­nulmányozásának eszközei. Nagy­sándor felosztását tekintve — mely szerint a pedagógiai kutatás módszerei lehetnek elméleti, empirikus, kísérleti és értékelő jellegű módszerek — a ma­tematikai módszerek nagy része az értékelő jellegű módszerekhez sorol­ható. A matematikai módszerek alkalma­zását megfelelően elő kell készíteni. A matematikai módszerek szempont­jából és egyben tudományelméleti szempontból is fontos, hogy tiszta, vi­lágos, minden kétértelműségtől men­tes fogalmaink legyenek. Egy igen lé­nyeges didaktikai probléma, a tanu­lói teljesítmény objektív értékelésé­nek megvalósításában az értékelés fundamentumát a tanulói teljesítmény problematikájának a tisztázása adja meg, ha tisztáztuk, milyen pedagógiai jelenségeket lehet a tanulói teljesíí- mény kategóriájába besorolni. A tanu­ló' teljesítmények sok változatának a felsorolása, a fogalomkör kifejtése közelebb visz az értékelés objektív módjainak, a teljesítmény mérési eljá­rásainak a megtalálásához. Ezek után két út lehetséges: a tel­jesítmények egymással való összevető - se, vagy a tantervi követelményrend­szerrel való összehasonlítás. A továbbiakban a formalizálás és a modell-alkotás szerepéről és jelentő­segéről, a mérés funkciójáról, a méré­si skálákról olvashatunk (mégpedig a névleges vagy nominális, a rendező vagy ordinális, az intervallum- és az aránymérő skáláról). A TANÍTÓ Az 1975-ös évfolyam 2. számában a tudásszint mérésének néhány egy­szerű módját közli Kürti Istvánná. Mint írja, a tanulásban elért eredmé­nyek értékelése a hatékony tanulás­nak egyik nélkülözhetetlen feltétele. A tudásszint mérésének számos módja lehetséges. ,,Az új tematikai egység tanítása előtt alkalmazhatunk ún. elő- teszteket; az eredmény alakulását az új ismeretek átadásától az ismeretek elsajátításáig nyomon követhetjük a feladatlapokon ás a munkafüzetekben rögzített eredmények elemzése során; a témakör Lefejezésekor, ill. tanév vé­gén alkalmazhatunk felmérő dolgoza­tokat és teszteket. Az elért teljesít­mény értékeléséhez nem nélkülözhető a szóbeli számonkérés — korábbi gya­korlatunk legelterjedtebb formájára most is szükség van.“ A folyamatos értékelés módjának alkalmazásakor mindig figyelembe kell venni a tanuló korábbi tudás­szintjét, s elsősorban azt a fejlődést kell értékelni, amit az előző állapot­hoz viszonyítva .ért el. A tanuló ered­ményeinek az osztályszinthez való vi­szonyítása csak második szempont­ként szerepelhet. Az ellenőrző céllal szerkesztett munkalapok feladatstruktúrájának összeállításakor szem előtt tartandó a tanulási folyamat egésze, amely a nem tudástól a tudásig vezet. A feladattí­pusokat különböző szempontok figye­lembevételével állíthatjuk össze, ilyen lehet az ismeretszerzés különböző szintjeinek a feltárása. A szerző né­hány példával illusztrálja is az ellen­őrző feladatok szerkesztését, ízelítőül köziünk néhányat: 1. Egyszerű reproduktív feladatok a tanultak megőrzését és a felidézés képességének a fokát mérik. Pl.: Honnan tudod, hogy a növények é- lőlények? Az alábbi feleletek közül húzd alá a helyeseket! A növények nőnek. A növények lágyak. 252

Next

/
Oldalképek
Tartalom