Szocialista Nevelés, 1974. szeptember-1975. június (20. évfolyam, 1-10. szám)
1975-03-01 / 7. szám - Lihocký, Július: Az I. és II. fokú iskolák tanulóinak nyilvántartása (3. rész)
rozását,8 9 elvetik azokat az elméleteket is, amelyek szerint az egyéniség interperszonális helyzet10, csak úgy mint ahogy nem tartják elfogadhatónak azokat a szocio- logisztikus elméleteket sem, amelyek az egyén fenomenológiai tünetekkel való a- zonosításban jutnak kifejezésre, vagyis a- mikor az egyént szociális szerepeivel a- zonosítják.11 Az egyéniség tanulmányozása kell hogy visszatükrözze azokat a társadalmi egységeket, melyeknek az egyéniség része és amelykben kialakul. A helytelen ideológiai elméletek az egyéniség helytelen értelmezésében is mutatkoznak. Az egyetlen helyes kiindulópontnak a szerzők a marxista meghatározást fogadják el, mely szerint az egyéniség lényege elsajátítási processzus és egyben az emberi lényeg és társadalmi kapcsolatok egyén által való kialakítása, az a folyamat, amely az egyén társadalmi viszonylatokban való öntudatos cselekedet tettei révén valósul meg.12 Az egyéniség mint társadalmi viszonylatokban cselekvő egyén struktúrájának értelmezése magával hozza, hogy némely strukturális elemet, illetve egyéniségi szektort figyelemmel kísérjünk. Munkánk hipotézise ennél fogva abban áll majd, hogy megkülönböztetünk néhány szektort az egyéniségben, amelyek az interperszonális helyzet és a környezet szerint, ahol a tanuló él, különféleképpen vannak aktivizálva. Ezt az álláspontot választjuk, mivel elvetjük azt a holisztikus nézetet, mely szerint az egyéniség állítólag csak mint egész működik.13 Tekintetbe vesszük elsősorban: 1. Az okozatokat, azaz a tettek rúgóit, az elképzeléseket, a példaképeket, az eszményeket és magatartásokat; 2. A temperamentumot mint a pszichikai és társadalmi dinamika diszpozícióját, beleértve a tanuló érzelmi dinamikáját; 3. : A tanuló érdeklődési körét és szükségleteit; 4. A képességeket mint az olyan absztrakció, melyben kifejezésre jut a tény, hogy egyenlő ismeretek és jártasságok ellenére ugyanazon feladatok megoldásának képessége eltérő.14 8 Például S. Freud, A. Adler és mások 10 Például R. B. Cattell, H. A. Murray, H. S. Sullivan és mások 11 Például T. R. Sarbin, T. N. Newcomb, Moreno, G. H. Mead, Linton, T. Parsons és mások n Havlínová-Horváthová, M., Co je osobnost. Praha, CSAV 1969 13 Tardy, V. Psychologie osobnosti, Praha SPN 1964, 34. о. 54 Tardy, V. Idem, 158. о. Ide számítjuk a tehetséget, figyelmet, felfogó képességet, emlékező tehetséget, stb., mint specifikus képességeket; 5. A jellemet mint a tulajdonságok ösz- szességét, melyek a tanulók viselkedésében mutatkoznak; 6. Az egyéniség többi összetevőit, mint például az érzelmi kapcsolatokat, képzeteket és hasonlókat, amelyek az egyéniség egészének bizonyos rendszereit [illetve alrendszereit) alkotják. Az egyéniség említett szektorai nem lesznek a nyilvántartási íven a tervezett indikátorok közvetítésével feltüntetve, hanem lehetséges lesz rekonstruál- n i őket a nyilvántartás egyes részeinek segítségével. A nyilvántartás egyes részei közt és az egyéniség szektorai közt ezek szerint bizonyos gnozeológiai összefüggést feltételezünk. Ezek az összefüggések a tanulóról való információk összeállítása és kidolgozása folyamán alakulnak ki. A tanuló egyéniségének és ennek szektorainak megismerése szempontjából legfontosabb olyan módszerek és technikák alkalmazása, amelyek a valóságban jellenmzőek ezen összefüggésekre. A séma [2. sz. ábra) a maga módján megjelöli az egyéniség mint objektív realitás megismerésének fő irányait. A nyilvántartás egyes részeinek elemzése az egyéniség különféle elemeinek viszonylatában azt mutatja, hogy ez a kapcsolat nem minden esetben egyenlő. Elsősorban gnozeológiai kapcsolatokról van szó, amikor a nyilvántartás megfelelő része eszköznek szolgál, melynek segítségével közvetlenül (elsődleges kapcsolatok) vagy közvetve (másodlagos és harmadlagos kapcsolatok) ismerhetjük meg az egyéniség különféle elemeit és a nyilvántartás több részének kombinációja révén, tehát magának a tanulónak és egyéniségének több eleme megismerésével is. Az egyes kapcsolatok minőségét (elsődleges, másodlagos, harmadrendű) azzal kapcsolatban jelöljük meg, hogy milyen mértékben meríti ki a nyilvántartás egy bizonyos része az egyéniség adott elemére vonatkozó információkat. Az elsődleges kapcsolat esetén az információkkal való telítés az adott szektorról a megfelelő nyilvántartási részben a legnagyobb és egyben minőségileg a legléneyege- sebb. A másodlagos kapcsolat esetében a telítés kevésbé jelentős, és a harmadlagos kapcsolat esetében a telítés csak kiegészítő. A kapcsolat minőségét tekintve az a döntő kritérium (az elsődleges és másodlagos kapcsolat esetében), 205
