Szocialista Nevelés, 1974. szeptember-1975. június (20. évfolyam, 1-10. szám)
1974-09-01 / 1. szám - Horváth István: Az orosz "nacsalo" mint filozófiai szakszó
[Ez szintén Kodály Zoltán érdeme, 80-ik születésnapján kérte bevezetni a másik órát.) Kiválóan megvizsgálható a normál és az ének-zenei tagozaton, hogy hogyan fejlődik a gyermek. Az eredmények Kodály elveit igazolják, vagyis: a fokozottabb zenei nevelés a gyermek teljes értelmi fejlődésére, érzelemvilágára egyaránt pozitív hatást gyakorol. Az ének-zenei osztályokban általában a gyerekek é lénké bbek, gyorsabban reagálnak, ügyesebben a számtanban, rajzban, fogalmazásban, nyelvekben, tornában. A napi énekóra nemcsak frissít, fejleszti a közösségi érzést, hanem a kommunista nevelés öt fő tényezőjét, az értelmi, erkölcsi, esztétikai, testi és a munkára való nevelést is helyes irányban alakítja. Nemcsak pedagógusok, hanem orvosok, pszichológusok is foglalkoztak ezzel a kérdéssel, s megállapították, hogy az a tanuló, aki többet foglalkozik a zenével, más tantárgyakban is jobb eredményeket ér el. Addig is, míg ezt mi, idehaza nem valósíthatjuk meg, addig is jó lenne minden iskolára való érvénnyel általánossá tenni és főleg komolyan venni a pedagógusok részéről, az igazgatóság részéről pedig szigorúan ellenőrizni! (a Szocialista Nevelés kezdeményezte dalolással kezdő és végző tanítást). Ez is megerősíthetné a gyermekek zenei anyanyelvét. Mert a zenei anyanyelv a magyar népdalok ismerete, szeretető és igénye is tartozéka ,,é- des anyanyelvűnknek“. Magam is tapasztaltam, hogy ezzel a módszerrel változatossá tehetjük a zenei foglalkozásokat, amelyekbe az énekelni esetleg nem tudó vagy gátlásokkal küzdő tanulók is szívesen bekapcsolódnak. Szerintem igen fontos, hogy felkeltsük a tanulók érdeklődését az aktív zenélés iránt és fokozatosan megszerettessük velük a művészi zenét is. Befejezésül hadd idézzem Szőnyi Erzsébet szavait: ,,. . . a technika századában is lesznek a léleknek o- lyan zugai, melyekbe csak a zene tud bevilágítani.“ AZ OROSZ „N ACS ALÓ” MINT FILOZÓFIAI SZAKSZÓ HORVÁTH ISTVÁN Tanulóink az orosz „nacsalo“ szónak igen gyakran csak a magyar „kezdet“ megfelelőjét ismerik. Azért zavarban vannak, ha például a következő orosz mondatot kell magyarra fordítaniuk: Csleni kruzska Petrasevszkogo choteli preobra- zovaty ruszkoje obscsesztvo na nacsalach ravensztva is szpravedlivosztyi“. Itt u- gyanis nem tudják, hogy mit kezdjenek a „na nacsalach“ kifejezéssel, mert ha a „kezdet“ szót használják, akkor az egész mondat értelme zavaros. Tudni kell tehát, hogy a „nacsalo“ az oroszban filozófiai szakkifejezés (terminus) is, és akkor a magyar megfelelője: elv, alapelv, alap (szlovákul: zásada, princíp). A fenti mondat helyes magyar fordítása tehát a következőképpen hangzik: „A Petrasevszkij- féle kör tagjai az orosz társadalmat az egyenlőség és az igazságosság alapelvei szerint akarták átalakítani (átszervezni).“ Azt, hogy miért jelent a „nacsalo“ elvet, alapelvet is, csak úgy tudhatjuk meg, ha megismerkedünk e szó jelentésének (tartalmának) fejlődésével. A filozófia történetéből tudjuk, hogy az első görög filozófusok arra a kérdésre a- kartak választ adni, hogy mi volt az az ősanyag, amelyből a világ keletkezett. Ezt az ősanyagot neveztek görögül „arché“- nak, vagyis szószerinti fordításban „kezdetinek. így például az első görög filozófus — Miletosi Thales — (kb. i. e. 624— 546) azt állította, hogy a világ vízből keletkezett. A víz tehát mindennek az ős- anyaga (kezdete, gör. arché-ja). Eredetiben: Hüdór esztin arché pánton tón chré- matón — A víz a kezdete (— ősanyaga) minden dolognak.). Ugyanaz a helyzet a latin „princípium“ szóval is, amely szintén ,,kezdet“-et és ,,elv“-et is jelent. Összefügg a latin „prin21