Szocialista Nevelés, 1974. szeptember-1975. június (20. évfolyam, 1-10. szám)

1975-02-01 / 6. szám - Tankó László: Megjegyzések irodalomtanításunk problémáihoz / Az olvasásból mozgamat

ranyban például az anyanyelvvel szemben. Vagy, a főiskolai oktatásnak nincs-e szerepe a sematikus oktatásban? Hisz az a hallgató, aki később az iskolába kerül tanítani, nyilván az ott szerzett ismereteket adja majd tovább!

A jövőt illetőleg természetesen az irodalomtanítás struktúrájában is lehet többféle megoldás. Egy távolabbi reform során elképzelhető a gimnáziumi irodalomoktatás tematikus megoldása is, ami alapvetően megváltoztatná az irodalomtanítás szemléletét oly módon, hogy az irodalmi tananyag nem az írói életpályákból, de irodalmi jelenségekből, témakörökből tevődne össze.

Ami pedig egy közelebbi reformot (vagy csak részreformot, korrekciót] illet, benne az alábbi alapvető szempontokat szeretnénk követni — melyektől remélni szeretnénk a sematikus és „síneken száguldó” irodalomtanítás nagymértékű orvoslását — s ehhez további javító, eszközölhető, ésszerű javaslatokat, hozzászólásokat várunk:

a) A gimnáziumi tananyagnak szorosan az alapiskolás ismeretekre kell épülnie.

b) A tanyanyagnak tekintetbe kell vennie a tanulók életkorát (14—18, 19 év) és felfogó képességét.

c) Az egyes évfolyamok tananyagának az összeállítása során szem előtt kell tartani a fokozatosság elvét [mind a tananyag tartalmát, mind a tanítás módszerét illetőleg).

d) A gimnáziumi irodalmi tananyag elrendezése — a közeli korrekció, ill. reformra való tekintettel — időrendi, azaz kronologikus. (Ez viszont, amint már említettük, nem zárja ki az irodalmi tananyag tematikus csoportosításának a lehetőségét egy későbbi reform során.)

e) A tanításra szánt órakeretet úgy kell megszabni, hogy azt heti kerek óraszámban lehessen végezni.

f) Az irodalom eredményes oktatása érdekében osztályonként el kell érni a minimális heti 2 órát. A humán és reál tagozaton egyaránt. A plusz órát, ha van ilyen a matematika és fizika stb. eltérő óraszámai következtében, a humán tagozaton ezen, felül kell érvényesíteni! (Az órakeret meghatározása során nem követhetünk külső szempontokat, de azt kell szem előtt tartani, hogy a kitűzött célokat milyen tananyaggal lehet elérni, és annak realizálására mennyi idő szükséges?)

g) Az irodalomtanítás alapanyagát a nemzeti irodalom képezi.

h] A nemzeti irodalommal párhuzamosan halad a világirodalom, amelynek irodalomolvasási jellege van. A világ- irodalom e tekintetben megelőzi a nemzeti irodalmat.

i) A nemzeti irodalom monografikus és áttekintő témák formájában kerül tárgyalásra.

j) Monografikus feldolgozásban csak a legnagyobb írók-költők szerepelhetnek, évente maximálisan 3—4.

k) Az irodalmi tananyag struktúrájának különösen fontos része a szlovák irodalommal, valamint a történelmi és képzőművészeti tantárgyak tananyagával való koncentráció.

l) Az irodalomtanítás súlypontja az irodalmi szemelvények olvasásán és feldolgozásában van.

m) Az irodalomtörténet a tananyag monografikus és áttekintő témák szerinti feldolgozásának megfelelően kerül tárgyalásra.

n) Az irodalomelmélet az irodalmi művek szoros velejáróját képezi. Tantervi besorolása is ennek megfelelően azzal együtt történik, s tanításával az időkeret elosztása során is számolni kell.

o) Az irodalomtanítás súlypontja fokozott mértékben áttolódik a jelenkor irodalma felé. Az utolsó osztály tanulmányait a XX. század második felének irodalmára kell fordítani.

p) Az irodalom tananyagát az olvasókönyvi, a házi és az egyéni olvasmányok alkotjuk.

r) Az eddiginél fokozottabb mértékben kell foglalkozni az irodalmi kritikával és könyvismertetésekkel.

s) A kötelező házi olvasmányok megválasztásában a tanulóknak szabad kezet kell adni úgy, hogy az elolvasandó könyvek számát egy szélesebb keretből választhassa ki.

sz) Rendszeresen (legalább kéthónapon- ként egy órában) foglalkozni kell a tanulók egyéni olvasmányaival is. (Nem az a fontos, hogy mikor melyik korból olvasnak, hanem hogy az iskolai tananyag mellett — saját ízlésüket követve — egyénileg is érdeklődést tanúsítsanak az olvasás iránt.)

t) A tantervnek rendszeresen (leghasznosabb lenne minden témakör után — ekkor lehetne érvényesíteni az ellenőrző és felmérő dolgozatokat) biztosítania kell az ismétlés lehetőségét.

179