Szocialista Nevelés, 1974. szeptember-1975. június (20. évfolyam, 1-10. szám)
1975-02-01 / 6. szám - Bartha Tibor: Verselemzés / Az olvasásból mozgamat
Verselemzés: ADY ENDRE: DÓZSA GYÖRGY UNOKÁJA BARTHA TIBOR A költeményt az Irodalmi Nevelés 9, (SPN, Bratislava, 1966 j 13. oldalán találjuk meg. ,. Ady életművének egyik legjellemzőbb vonása a demokratikus népforradalomért vívott küzdelme, az elnyomottak forradalma kitörésének jövendölése és várása. Ady felismerte, hogy Magyarország a feudalizmus elsöprése nélkül, demokratikus forradalom nélkül nem haladhat tovább. Forradalmi hitét és harcosságát csak fokozta, hogy az ország akkori társadalmi viszonyai a forradalom közeli lehetőségeiről tanúskodtak. Ady világosan látta, hogy a demokratikus forradalom egyik fő kérdése a parasztkérdés, a földkérdés. Ezért demokratikus forradalmiságának központi kérdése a parasztkérdés. Ady a demokratikus forradalom feladatait elsősorban a parasztság szemszögéből nézte. Nem véletlen, hogy költészetének egyik fő motívuma a „Dózsa György unokája“ motívum, és hogy verseiben gyakran idézi a régi parasztmegmozdulások vezéreinek, Dózsa Györgynek, Esze Tamásnak, Táncsics Mihálynak 'alakját. Ady költeménye a közelgő forradalom előtti hangulatot tükrözi, a forradalom kitörésének képét vetíti az olvasó elé. A költő a vers első két sorában Dózsa György unokájának, a parasztság vezérének vallva magát, a néppel való teljes azonosulását fejezi ki. Hangja bátor, fenyegető, meggyőző, amit a forradalom győzelmébe vetett hite táplál. A győzedelmes forradalom képét a költemény mesteri szerkezete teszi hitelessé. Az első versszak utolsó képe „a Nyár heves“ a parasztság forradalmi hangulatát festi. A „Nyár“ — szimbólum, a forradalmi aratás képét sűríti magába. A má sodik versszak a forradalmi mozgolódást, készülődést ábrázolja. Erre, és a paraszt forradalom lehetőségére utal „a kasza egyenes“ kifejezés, a parasztok ugyanis nem búza, hanem fejek aratására készülődnek. Ezzel a gondolattal a költő Ének aratás előtt című versében is találkozunk. A harmadik versszak- ben azt ábrázolja Ady, hogy ha kitör az általa annyira várt forradalom, az urak számára nem lesz menekülés, mert a nép rettenetes haragja elsöpri menekülő hitvány hadukat: a népforradalom győz. Ady képei látomásszerűen követik egymást: a felvonulás (első versszak), a készülődés (második vers- szak) és a parasztforradialom győzelmének képei (harmadik versszak). Érdemes felfigyelni a „hé, nagyurak“ fenyegető megszólítás elhelyezésére is. Minden versszakban előfordul: először az első versszak harmadik, másodszor a harmadik versszak második, majd végül a harmadik versszak első sorában. A „hé, nagyurak“ fenyegető megszólítás ilyeténképpen való elhelyezésével a forradalom egyre jobban való közeledését fejezi ki a költő. Ez a vers eszmei mondanivalója, az ismétléssel és annak elhelyezésével ezt a mondanivalót hangsúlyozza Ady. Ez az első Ady vers, amelyet a 9. évfolyam számára kiadott Irodalmi nevelés című tankönyv közöl. Az utána következő A magyar Ugaron című. Helyesebb lenne, ha a tankönyv a két verset fordított sorrendben közölné, ugyanis A magyar Ugaron című a forradalmi változás lehetőségét csupán sejteti, míg a Dózsa György unokája című már a népforradalom biztos győzelmének meghirdetője. A Dózsa György unokája című költemény tanításának kettős célja lehet: egyrészt az első osztályokban tárgyalt versek felelevenítésével (IV. osztály: 176
