Szocialista Nevelés, 1974. szeptember-1975. június (20. évfolyam, 1-10. szám)

1974-11-01 / 3. szám - Simon László - Száraz László: A szlovák szakkifejezések és elnevezések tanításának kérdései a kémiaoktatásban

lapok olvasását is felvetik, melyekből rövid összefoglalót kérnek szlovákul. A tapasztalatok szerint a vegyületnevekből a kellő begyakorlás hiányában a tanulók csak üggyel-bajjal tudják a helyes képleteket felírni. A szakdolgozatokban több olyan óravázlat is szerepelt, ahol a tananyag egy részét szlovákul írták fel.

A kartársak arról már nem számoltak be, hogy az ilyenfajta kétnyelvű tanítás mennyire zavarja egy-egy téma feldolgozását. Olyan társalgási könyv kiadását is kérik többek között, amelyben több kémiai vonatkozású olvasmány lenne szlovák nyelven. Néhányan kártyalapokra í- ratják az új szakkifejezéseket és vegyü- letneveket és ezek alapján a tanulók mondatokat szerkesztenek szlovák nyelven.

Első látszatra az itt közölt javaslatokat és észrevételeket szinte kivétel nélkül meg lehetne valósítani a kémiaoktatásban. A- zonban a biztos tárgyi tudás akkor a legtartósabb, ha az új Ismeretek megszerzése az anyanyelven történik. Abban a pillanatban, ha a tanulók szlovák nyelvi tudása csak közepes, akkor már az idegen nyelven szerzett ismeretek mélységében elég sok kívánnivaló marad.

Itt vetjük fel a kérdést, hogy szükséges-e minden tanulónak, minden tantárgy szlovák szakkifejezéseit és nómenklatúráját egyaránt elsajátítani, vagy inkább a továbbtanulás függvényében vizsgáljuk meg a (kérdést. Ugyanis, ha ilyen szemléletben vetjük fel a szlovák szak- kifejezések tanításának kérdését már az alapiskolában, akkor ebből azt a következtetést vonhatjuk le, hogy kissé módosul például a vegyipari, gépipari vagy mondjuk az egészségügyi és egyéb szlovák nyelvű szakközépiskolában továbbtanulni szándékozó tanulóknál a kifejezések szlovák nyelvű ismerete, mert más a felhasználási területe.

Ha a tanítási órákon a tanítási nyelvet annyira vegyesítenénk, hogy egy-egy a- nyagrészt más-más nyelven tanítanánk, az a helyzet állhatna elő a kémiai ismeretek elsajátítása vonatkozásában, hogy éppen az ismeretek felhasználása érdekében az új ismeretek megszerzését gátolnánk. Az óránkénti 5—10 perces szlovák nyelvű ismételtetés beiktatásával véleményünk szerint hiány mutatkozhat a tárgyi tudásban. Itt egyetérthetünk dr. Deme László nyelvészprofesszor véleményével, eszerint a terminológia és nómenklatúra valójában fogalomvilág, aminek rendszere van és nyelvenként nem egészen egyező, a nyelvi képlet meghatározásával a tárgyi világ kavarodnék meg, de hasonló a helyzet a definíciók azonnali kettősítésével is.

A Nitrai Pedagógiai Fakultás Nové Zám- ky-i gyakorló iskolában a harmadéves kémia szakos főiskolai hallgatók minta- tanításai során tapasztaltuk, hogy ha a számonkérést, vagy az ismeretek begyakorlását szlovákul is megkívánták, a tanulók nyomban vagy a tartalmi, vagy a nyelvi oldaláról kezdtek a problémáról gondolkozni és gondolkodásmódjukban zavar támadt. Ezek után vizsgáljuk meg a teljességre való törekvés nélkül, hogy mit ajánlatos megtanítani az alapiskolai kémiaoktatásban a szlovák szakkifejezéseket és nevezéktant illetőleg.

1. A szervetlen vegyületnevek tanítását már a nyolcadik évfolyamban kellene elkezdeni. A tapasztalatok azt mutatják, hogy a kilencedik osztály (kémia-tananyagában elég sok olyan szakkifejezés és elnevezés nem szerepel, amelyek a nyolcadik osztályban kerülnek tárgyalásra. Ezeket például házi feladatok formájában gyakoroltatni kell a tanulókkal.

2. Azok a tanulók, akik szlovák nyelvű középiskolába vagy tanoncviszonyba készülnek, a kémiai alapfogalmak és törvényszerűségek magyar nyelvű megértésén túlmenőleg ezeket a szakköri foglalkozásokon többletmunkával szlovákul is elsajátíthatnák.

3. A laboratóriumi berendezések és eszközök neveit a kémiai gyakorlatokon célszerű begyakorolni.

4. Néhány gyártásmenet rövid összefoglalását a szakköri foglalkozásokra lehetne beiktatni.

5. Az alapvető szlovák kémiai szakkifejezéseket és elnevezéseket faliképeken lehet szemléltetni. Ezeken dominálnia kell a fogalom legprecízebb jelölésének, a KÉPLET-nek.

E rövid írásban nem vetettük fel mindazt a problémát, melyet a kétnyelvű szak- kifejezések tanítási tapasztalatai mutatnak. Ezért minden ilyen tárgyú, építő szándékú észrevételt szívesen fogadunk.

90