Szocialista Nevelés, 1973. szeptember-1974. június (19. évfolyam, 1-10. szám)
1974-06-01 / 10. szám - Sárkány Imre: A Szlovák Nemzeti Felkelés tanítása a 9. osztály történelemóráin
A SZLOVÁK NEMZETI FELKELÉS TANÍTÁSA A 9. OSZTÁLY TÖRTÉNELEMÓRÁIN SÁRKÁNY IMRE Az SZNF eseményeit négy tanítási órán tárgyaljuk a következő témaegységekkel: 1. óra: A fasisztaellenes nemzeti felszabadító harc kiszélesedése 1943-ban. Az SZNT megalakulása 2. óra: A partizánmozgalom kiszélesedése és a felikelés előkészítése 3. óra: A Szlovák Nemzeti Felkelés lefolyása, harcok a hegyekben 4. óra: A Szlovák Nemzeti Felkelés jelentősége, hagyományainak időszerűsége 1. óra A fasisztaellenes nemzeti felszabadító harc kiszélesedése 1943-ban. Az SZNT megalakulása A pedagógus elemzi és magyarázza a fa- sisztaellenes nemzeti felszabadító harc kialakulását. A tanulók már az előző történelem-órákon megismerkedtek a müncheni egyezmény határozataival, a szlovák burzsoázia németbarát politikájával, amely Csehszlovákia felbomlásához vezetett. A ludá- kok 1939. március 14-én kikiáltották az „önnálló“ Szlovák Államot; ugyanazon a napon a náci hadsereg megszállta Cseh- és Morvaországot, és létrehozták a Cseh- Morva Protektorátust, mely szintén német védnökség alatt állt. A fasiszták betiltották Csebszolvákia Kommunista Pártját, és a párt illegalitásba vonult. A CSKP a haladó demokratikus erőkkel kezdi szervezni a nemzetközi felszabadító harcot, amelynek más feltételei voltak Csehországban és mások Szlovákiában. A Komintern megértette a cseh és szlovák nemzet helyzetét s megengedte Szlovákia Kommunista Pártjának megalakítását 1939. szeptember 29-én. Az SZLKP megalakulásától kezdve azon fáradozott, hogy leleplezze a kléro- fasiszta Szlovák Állam politikáját, harcba szólította a tömegeket a klérofasiszta állam ellen, szorgalmazta a Csehszlovák Köztársaság felújítását, amelyben igazságosan és demokratikusan oldják meg a kérdéseket a szlovák nemzet szempontjából. Szlovákia Kommunista Pártja hangsúlyozta, hogy a nemzeti felszabadító harcban a Szovjetunióra kell támaszkodni, mert ott olyan társadalmi rendszert építenek és valósítanak meg, melyet a szlovák nép is vágyik s kiemelte, hogy a Szovjetunió célja a leigázott nemzetek felszabadítása. A párt mozgósítja a legszélesebb tömegeket, és megalakul az antifasiszta Nemzeti Front a fegyveres ellenállás, a partizán- mozgalom megszervezésére. A nemzeti felszabadító harcok 1943-ban a sztálingrádi ütközet után — ahol a szovjet csapatok nagy vereséget mértek a német fasisztákra — aktivizálódtak, mivel az említett ütközetnek Szlovákia területén nagy hatása volt: a katonákötelesek nem akartak harcolni a Szovjetunió ellen, felbomlottak a ludák szervezetek, nemzeti bizottságok alakultak a hatalom átvételére, növekedett a partizánosztagok száma és a keleti fronton 3000 szlovák katona átállt a szovjet hagsereghez (Ján Nálepka). 1943 nyarán sikerült megalakítani az SZLKP V. illegális Központi Bizottságát, melynek tagjai Karol Šmidke, Gustáv Hu- sák és Ladislav Novomeský voltak. 1943 szeptemberében megalakult az antifasiszták és demokratikus erők ellenállási szerve, a Szlovák Nemzeti Tanács. Az SZNT 1943. decemberében jóváhagyta az ún. Karácsonyi Egyezményt, a szlovák ellenállási mozgalom alapdokumentumát. A dokumentum foglalkozik az SZNT feladataival a felkelés előkészítésében és céljával. Az SZNT feladata: 1. A szlovák nemzet egységes és összpontosított küzdelmének vezetése, a fasiszta diktatúra megszüntetése, annak eltávolítása 2. Megfelelő időpontban minden hatalom átvétele Szlovákiában 3. Az SZNT a hivatalos csehszlovák kormánnyal és az egész külföldi ellenállási mozgalommal együtt tevékenykedik Az SZNT célja: 1. Az új Csehszlovák Köztársaság két egyenjogú nemzet: a csehek és szlovákok állama lesz 2. A köztársaság belső berendezése demokratikus lesz 3. A Csehszlovák Köztársaság külpolitikájában a Szovjetunióra fog támaszkodni. 308
