Szocialista Nevelés, 1973. szeptember-1974. június (19. évfolyam, 1-10. szám)
1973-11-01 / 3. szám - Zsilka Tibor: Az életrajz mint fogalmazástéma az alapiskolában
už pomaly končím. Ešte raz Ti ďakujem za list a dúfam, že budeme dobré priateľky. Srdečne Ta pozdravujem a želám Ti dobré výsledky v škole.” Általában a tanulmányozott munkák zömét a „jó” és „igen jó” feladatok teszik (5 + 8, összesen 13). A két csoport abban különbözik egymástól, hogy a „jó” osztályzatú levelek közlékeny jellegűek a bevezetésben, a befejezésben, míg a tartalmi részben csak kezdetleges formában. Az „igen jó” osztályzatú levelekben ez a jelleg már sokkal kifejezőbb. A mondat- stilizáció — kivéve néhány igen jó feladatot — mindenütt igen kezdetleges. Ez azonban a nyelvi akadályokkal függ össze. Az elemzésből a tanító számára lényegében két tanulság szűrhető le: meg kell erősíteni a mondatstilizáció gyakorlását, különösen a frazeológiai helyességet, felébreszteni a tanuló személyiségét, öntudatát és fejleszteni fogalmazási készségét. Az első megállapítás valamennyi tanuló számára érvényes, a másik a „jó”, „elégséges” és „elégtelen” csoportokra vonatkozik. Ezeknek szükségük lenne gyakoribb fogalmazási gyakorlásra, hogy több alkalmuk legyen elsajátítani a szükséges fogalmazási tapasztalatokat és gyakorlatot. AZ ÉLETRAJZ MINT FOGALMAZÁSTÉMA AZ ALAPISKOLÁBAN Dr. ZSILKA TIBOR, CSc. A fogalmazástanítás során a tanulók általában a fogalmazás legismertebb és legszükségesebb fajtáit és műfajait gyakorolják be. A stilizálás és fogalmazás egyik problémája ilyenkor abból adódik, hogy az egyes műfajok nem ugyanahhoz a funkcionális stílushoz tartoznak. Továbbá abból, hogy az egyes stílusok jegyeit, tulajdonságait nem eléggé ismerik tanulóink. Márpedig az összes funkcionális stílusnak megvannak a sajátosságai és különlegességei, amelyek kisebb-nagyobb mértékben meghatározzák a hozzájuk tartozó műfajok jellegét, milyenségét is. Mielőtt az életrajzzal mint a hivatalos stílus műfajával foglalkoznánk, előrebocsátjuk, hogy a korszerű stilisztika általában 5 funkcionális stílust különböztet meg, mégpedig a következőket: 1. A tudományos stílus (az értekezés, monográfia, tudományos szakvélemények stb. tartoznak műfajai közé). 2. A publicisztikai stílus (a riport, újsághír, interjú stb.). 3. A hivatalos stílus (a jegyzőkönyv, jelentés és természetesen az életrajz is). 4. A társalgási stílus (a társalgás, személyes levelezés stb. stílusa). 5. A szépirodalmi stílus (a lírai, epikai és drámai műfajok összessége). Az életrajz jellegzetes műfaja a hivatalos stílusnak, s így tartalmazza annak legtipikusabb jegyeit. Ezek közül legalább néhányat megemlítünk: a hivatalos stílusban a súlyt mindig is az adatokra helyezzük; a szöveget úgy kell megfogalmazni, hogy mégcsak véletlenül se lehessen félreérteni; az emocionális elemeket, expresszív kifejezéseket, képszerűséget kerülni kell. Más kérdés, hogy van az életrajznak egy sajátos válfaja, amelyre más szövegsajátosságok érvényesek. Természetesen a szépirodalmi stílusban írott 76
