Szocialista Nevelés, 1973. szeptember-1974. június (19. évfolyam, 1-10. szám)
1973-10-01 / 2. szám - Horváth István: Miért ünnepeljük a Nagy Októberi Szocialista Forradalom évfordulóját novemberben?
minden második évben egy 22 napból és minden negyedik évben egy 23 napból álló hónapot iktattak be a naptárba. E hónap neve mensis intercalaris volt. A hónapok neve a következő volt: Martius, Április, Maius, Junius, Quinc- tilis (vö: lat. quintus — ötödik), Sextilis (lat. sextus — hatodik), September (— hetedik, lat. September, -bris, -bre, vö: szlov. siedmy, -a, -e, a „mensis September“ — hetedik hónap kifejezésből elvonva), October (nyolcadik), November (-kilencedik), December (-tizedik), Januarius és Februarius. C. Julius Caesar i. e. 46-ban megreformálta a római naptárt. A holdév helyébe bevezette a napévet. A jövőre pedig, a tropikus évet 365 Vá napnak véve, úgy intézkedett, hogy minden 4 év közül 3 legyen 365 napos, a negyedik pedig 366 napos. A szökőnapot pedig február 24. után iktatta be úgy, hogy a szökőévben ezt a napot kétszer számították. Ez a nap volt a római számítás szerint (beleszámítva azt a napot is „amelytől“ — „terminus a quo“ és azt is „ameddig“ — terminus ad quem“) a márciusi Kalendák (Kalendae — ez volt minden római hónap első napjának neve, innen a „kalendárium“ elnevezés is) előtt a hatodik nap (dies sextus). Mivel a szökőévben kétszer számították, a neve akkor dies bisextus, vagy bisextilis volt. Innen származik a francia l’année bissextile és az angol bissextile mint a szökőév elnevezése. Az év kezdetét a régi szokástól eltérően március 1. helyett január 1-re tette, az évet pedig (egy 28, ill. 29, négy 30 és hét 31 napból álló) 12 hónapra osztotta fel. Caesarról nevezik ezt a naptárt „Julián-naptár“-nak Az ő tiszteletére nevezték el a Quinctilis hónapot Julius-nak, mert Caesar e hónap 13-án született 100-ban i. e. és ugyanakkor elrendelték, hogy 31 napos legyen. 27-ben i. e. Augustus császár, Caesar adoptált fia, elrendelte, hogy az ő tiszteletére nevezzék el Sextilis-t Augustus-nak, és mivel ő sem akart kisebb lenni Caesarnál, az ó hónapja is 31 napot kapjon. Ez a Julius Caesar-féle naptári év azonban 11 perccel és 14 másodperccel hosszabb volt, mint a tényleges tropikus év és így a XVI. században már 10 nappal előbbrehaladt a naptári számítás a tényleges időnél. Ennek az eltérésnek a kiküszöbölésére XIII. Gergely (lat. Gregorius) pápa 1582-ben (annus correctionis — a naptárreform éve) elrendelte, hogy október 4-ike után rögtön 15-ikét írjanak. Ez az ún. „Gregorián-naptár“ még ma is érvényben van. Szerinte az évszázadok közül csak azok maradtak meg szökőévnek, amelyek 400-zal oszthatók. A Gregorián-év (365á 5h 49m 12s) csak 26 másodperccel hosszabb a tropikus évnél. Ez az eltérés több mint 3000 év alatt csak egy napot tesz ki. Mivel e naptárreform egy pápa nevéhez fűződik, annak elfogadása a katolikus országokban nem ütközött nehézségekbe. Más volt azonban a helyzet a másvallású országokban. így például a protestáns Anglia csak 1752-ben, Svédország csak 1753-ban fogadta el az új naptárt, míg az ortodox egyház mindmáig is a „Julián-naptár“-t használja. Ezek után kövessük a két naptár további fejlődését. A naptárreform éve, 1582 után következő századvég 1600 volt. Ez az év mindkét naptár szerint szökőév volt, azért a Julián-naptár továbbra is csak 10 nappal maradt le az új naptár mögött. 1700 már csak a régi naptár szerint volt szökőév, de az új szerint már nem. A különbség így már 11 napra növekedett. Ez 1800-ban 12 nap és 1900-ban már 13 nap volt. Ez a különbség megmarad 2000-ben is és csak 2100-ban éri el a 14 napot. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy az 1700-as években a Julián-naptár szerint akkor volt a hónap elseje, amikor a Gregorián-naptár szerint már 12-ike volt. Az 1800-as években ez 13-án, és az 1900-as években 14-ikén van. A Nagy Októberi Szocialista Forradalom 1917-ben tört ki. Akkor Oroszországban a Julián-naptár volt érvényben, vagyis akkor volt október elseje, amikor a Gregorián-naptár szerint már október 14-ike volt. Ha most már naptárt veszünk a kezünkbe és megszámoljuk a napokat október 14-ikével kezdve és november 7-ével végezve, akkor 25 napot kapunk. Az NOSZF tehát a régi 61
