Szocialista Nevelés, 1973. szeptember-1974. június (19. évfolyam, 1-10. szám)
1973-10-01 / 2. szám - Pezlár, Ľudovít: Az ifjúság szocialista nevelése egész társadalmunk ügye
a tudományos-műszaki haladás az embert mentesíti a fáradságos munkától. Egyre több tájékoztatást, ösztönzést nyújt számunkra, az életkörnyezet kultiválásának problémája elé állít bennünket, s egyre több szabad időt biztosít. Minél magasabb életszínvonalat nyújt a szocializmus az embernek, annál fontosabb, hogy kifejlődjék benne az a képesség, amellyel kulturáltan hasznosítja a társadalom gazdagságát és helyesen látja az élet értékeit. Ezért sokoldalúan támogatnunk kell az ifjúság irodalmi, képzőművészeti, zenei és általában esztétikai nevelését, elsősorban a művésztehetségek felkarolását, s a gyermek és ifjúsági művészeti alkotókészség fejlesztését kell szorgalmaznunk. A kommunista nevelés fontos alkotó része a fiatal nemzedék egészséges fizikai fejlődéséről való gondoskodás. Az életszínvonal emelkedésével foko zatosan megváltozott az ifjúság életrendje és a műszaki haladás hatására, amely kiküszöböli a fáradságos fizikai munkát, fiatalságunk összehasonlíthatatlanul kevesebbet mozog, mint a múltban. Ezért ma az ifjúság fizikai fejlődéséről sokkal hatékonyabban kell gondoskodnunk. Többek között meg kell teremteni a feltételeket, hogy a gyermekeknek és a fiataloknak elegendő idejük, alkalmuk és lehetőségük legyen a testnevelésre és a sportra, úgy, hogy teljesen kihasználjuk a testnevelés és a sport vonzerejét. Az ifjú nemzedék problémáinak megoldásánál nem hagyhatjuk figyelmen kívül az egyes nemzetiségek és etnikai csoportok fiataljainak sajátos gondjail sem. E téren elsőrendű feladatunk, hogy tovább mélyítsük a csehszlovák szocialista hazafiságra, és a proletár nemzetköziségre való nevelésüket. Rendkívül fontos, hogy fiataljaink sorában gátat vessünk a különböző nacionalista megnyilvánulásoknak és az egyes nemzetiségi sajátosságok kritikátlan szemléletének. Elvtársnők! Elvtársak! Szocialista társadalmunkban az ifjú generációnak az életre és a munkára való nevelése egész társadalmunk szívügye és feladata. E téren sajátos feladat hárul az iskolára. Az iskola funkcióját ugyanis semmivel sem lehet helyettesíteni. A csehszlovák iskolaügy jelenlegi helyzete, fejlődése és további feladatai című dokumentum részletesen elemzi oktatásügyünk jelenlegi helyzetét, a felmerült problémák megoldásának lehetőségeit, s egyúttal összefoglalja az időszerű feladatokat, amelyek társadalmunk fejlődéséből adódnak. Ezt a dokumentumot az SZLKP KB plénumának tagjai kézhez kapták. A szocialista építés éveiben sikerült újjáépíteni elmaradott iskolaügyi rendszerünket, amely azelőtt nem adott lehetőséget a munkások és parasztok gyermekeinek a magasabb szintű művelődésre. Ma már korszerű szocialista iskolaügyi rendszerünk keretében nyitva állt a tanulás és művelődés kapuja társadalmunk minden tagja számára. Erről meggyőzően beszélnek a statisztikai adatok is. Az 1945/46-os oktatási évben Szlovákiában az óvodákat 21 528 gyermek látogatta. Az 1972/73-as évben Szlovákiában már 122 258 óvodás gyermekünk van. Ugyanebben az időszakban négyszeresére emelkedett a középiskolát végző érettségizettek száma. A legnagyobb fejlődésen az egyetemek és a főiskolák mentek keresztül, hiszen az 1345/46-os tanévben 8672 főiskolásunk volt, ma viszont 42 779-en végeztek az idei tanévben, és kb. 10 000-re tehető a távúton végzett hallgatók száma. Vagyis az egyetemisták száma ötszörösére nőtt. Az eddig nem tapasztalt, rendkívül nagyarányú fejlődés eredményeképpen megváltozott Szlovákia lakosságának műveltségi színvonala is. 1953-ban a középiskolát és az egyetemet végzett szakemberek aránya 5,02 százalék volt, 1970-ben ez az arány már 14,7 százalékot tett ki Szlovákia egész lakosságához viszonyítva. Szocialista iskolarendszerünk tehát jelentős mértékben hozzájárult ahhoz, hogy az elmaradott Szlovákia mintegy negyed évszázad alatt sokoldalúan fejlett országrésszé változott. Az SZLKP kongresszusa, a CSKP XIV. kongresszusa határozatainak megfe- lően, új, igényes feladatokat tűzött ki oktatásügyi rendszerünk további fejlesz
