Szocialista Nevelés, 1973. szeptember-1974. június (19. évfolyam, 1-10. szám)
1974-06-01 / 10. szám - Suba László: Az úszástudás helyzete alapiskoláinkban
ták be, hogy az úszás fiziloógiai szempontból a legértékesebb testgyakorlások közé tartozik. Az iskolai szervek ezért is iktatták a kötelező úszásoktatást a kilencéves alapiskolák tantervébe. Az álami és iskolaügyi szervek nagy erőfeszítéseket tesznek azért, hogy a tanulók megtanuljanak úszni. Úszó tanfolyamokat rendeznek olyan iskolák részére, amelyeknek nincs közelben úszási lehetősége. Az úttörő táborok programjában az úszás is benne van ás a tanulókat az úszó szakosztályok is toborozzák. Ennek ellenére az elért eiedmé- nyek nem kielégítőek. 1972-ben és 1973-ban felmértük az úszni- tudás helyzetét kilencéves alapiskoláinkon. A felmérést hét járásban végeztük a járási pedagógiai központok segítségével. A kérdőíveket a testnevelő szaktanítók töltötték X — artmetikai átlag Amint látjuk, átlagban a tanulók több mint 60 °/o-a nem tud úszni. A fiúk 57,59 %-a tud úszni. Ez a szám elfogadható, ha figyelembe vesszük, hogy a felmérés idejében még aránylag kevés iskolán vezették be az úszótanfolyamot. De a lánydk 20,53 %-os úszástudása elgondolkoztató. ki. A kiválasztásnál olyan járásokat vettünk figyelembe, amelyek bizonyos úszóhagyományokkal rendelkeznek, vagy a járás éghajlati viszonyai aránylag hosszú időszakon keresztül teszik lehetővé az úszást a szabadban. Feltételeztük, hogy ennél az oknál fogva itt sokkai nagyobb lehetőségek vannak az alapfokú úszásoktatás széleskörű bevezetésére az iskolákban, mint. pl. Észak-, Közép- vagy Ke let- Szlovákia járásaiban, ahol ezenkívül az uszoda is kevesebb. Az egész felmérés hét járás 203 alapiskoláját érintette. A megkérdezett tanulók száma 49 841. A hét felmért járás közül négyben vannak magyar tannyelvű iskolák, amelyeket külön mértünk fel. 58 magyar tannyelvű iskola 12 326 tanulója úsz- nitudását az. 1. sz. táblázat tükrözi. A következő táblázatok rámutatnak a jelenleg fennálló helyzet okaira. A 2. sz. táblázat azon iskolák számát tünteti fel, amelyek tanulóikkal rendszeresen járnak úszni, továbá az úszásnak szentelt órák évi átlagát. 2. sz. táblázat 1. sz. táblázat Járás Az iskolák száma A tanulók száma Az úszók száma fiúk lányok összesen fiúk % lányok % összesen О/ /0 Nové Zámky 14 1357 1334 2691 878 64,70 242 18,14 1120 41,62 Komárno 18 1688 1678 3366 1003 59,41 443 26,40 1446 43,95 Dun. Streda 22 2623 2712 5335 1582 60,31 461 16,90 2043 38.29 Rožňava 4 468 446 934 215 45,94 96 20,60 311 33,40 Összesen 58 6136 6190 12 326 3678 ~X 57,59 1242 "x 20,53 4920 X 39,06 Járás A rendszeresen úszó iskolák sz. % Az úszóórák átlaga Nové Zámky 2 14,28 9,3 Komárno 0 0,00 3,9 Dun. Streda 0 0,00 4,3 Rožňava 1 25,00 10,0 Összesen 3 X” 9,82 X 6,87 53 iskola közül 3 jár rendszeresen úszni és az úszóórák átlaga 6,87. Ez azt jelenti, hogy 3 iskolán kívül a többi csak alkalomszerűen látogatja az uszodát. Természetesen ennek is meg van az oka. Az uszodák látogatását az iskolától való távolság döntő módon befolyásolja nem csak pénzügyi, hanem szervezési szempontból is. A 3. sz. tábla adatai szerint az iskolák 17 °/o-a, tehát 11 iskola látogathatná rendszeresen az uszodát, mert az kevesebb mint 1 km távolságban van az iskolától. 312
