Szocialista Nevelés, 1973. szeptember-1974. június (19. évfolyam, 1-10. szám)
1973-09-01 / 1. szám - Mit tudnak ötödikeseink év elején matematikából? / Az alsótagozati nevelés életéből
MIT TUDNAK ÖTÖDIKESEINK ÉV ELEJÉN MATEMATIKÁBÓL? PAPP ENDRE Napjainkban sokat vitatkozunk a matematika oktatását illetően. Sokszor halljuk, olvassuk és egyre gyakrabban használjuk magunk is az „eredményes, korszerű“, „modernizálás“, „az életre, az önállóságra való nevelés“, „aktív és teljesítményképes tudás“ stb. kifejezéseket. Több olvasónk kért ilyen témájú, de konkrét segítséget mindennapi munkájához. Szívesen teszünk eleget máskor is hasonló kéréseknek. A korszerű és eredményes matematika- oktatás egyik fontos és elengedhetetlen velejárója a teljesítményképes tudás. Tehát teljesítményképes tudás nélkül nem beszélhetünk korszerű és eredményes matematikaoktatásról. Az önállóságra való nevelést, az önálló problémamegoldáshoz való szoktatást az érvényben levő tanterv keretén belül már az első osztályban meg kell kezdeni, és nem lehet a 6—9. osztályokra vagy a középiskolára bízni. Ennek megvizsgálásához, színvonalának megállapításához adunk most segítséget. Különös gonddal ügyeljük a felmérés előkészítésére: a) Az előkészítésnél is és a felmérésnél is ügyeljünk a nyugodt, a megle- lelő légkör, a jó hangulat kialakítására, b) A tanulók értelmére hatva még a felmérés előtt magyarázzuk meg, hogy egy tanítási óra áll majd rendelkezésünkre. Ezalatt az egy óra alatt nem kérdezhetnek senkitől semmit, tehát önállóan dolgoznak majd, úgy, hogy a tíz példából a lehető legtöbbet oldják meg. Természetesen nem kell mind a tízet megoldani, nem a mennyiség, hanem a minőség lesz a fontos. Ebből már az is következik, hogy a megoldásnál a feladatok sorrendje felcserélhető. c) Azt is közöljük előre, hogy a felmérésnél a feladatokat példatárból kapják majd, de a feladat szövegét nem kell kimásolni. A papiros kijelölt részére csak a megoldást kell írni. Egy-egy rész egy-egy feladat megoldására szolgál. d) A felméréshez A4 formátumú közönséges sima (vonalatlan) irodai papirost használjunk. A papirost az 1. ábra szerint már előre vonalaztas- suk meg a tanulókkal. e) Ellenőrizzük már azt is előre, hogy mindenkinek ugyanaz a kiadású példatára van-e. Ha nincs, akkor előre gondoskodjunk arról, hogy egyforma kiadású példatára legyen mindenkinek. Ellenőrizzük azt is, hogy a régebbi vagy a korábbi kiadásokban nincs-e a feladatok jelölésében változás. Ha igen, akkor javítsuk a felmérés példáinak jelölését. Mi a következő példatárból jelöltük ki a feladatokat: Kniže—Janku—Havlik—Kedro: Számtan példatár az alapfokú kilencéves iskolák 4—5. évfolyama számára, SPN Bratislava, 1967. A felmérés lebonyolítása a következőképpen történjen: a) Csöngetéskor mindenki foglalja el a helyét és azonnal osszuk ki az előre felosztott papírlapokat. b) Jelöljük ki az A—В csoportokat úgy, hogy az egymás mellett ülők ne kerüljenek ugyanabba a csoportba. Ezután írják fel a nevüket és a csoportot a papírlapra. c) írjuk csoportok szerint a feladatok számát a táblára. Ezt a papiroson kijelölt részre a tanulók másolják la. Az első szám az oldalszámot, a második a példa számát jelenti. A csoport В csoport 1. példa 24/5, a, c 24/5. b, d 2. példa 15/3 16/6 3. példa 22/4 22/9 4. példa 27/17 27/17 5. példa 81/9 81/10 6. példa 82/16 85/28 7. példa 90/54 91/55 8. példa 85/32 85/32 9. példa 26/12 26/13 10. példa 35/3 [az első 35/3 (az utolhárom példa J só három példa 24
