Szocialista Nevelés, 1973. szeptember-1974. június (19. évfolyam, 1-10. szám)

1973-09-01 / 1. szám - Hasák Vilmos: Miylen a tudásszint az 5. osztályban magyar nyelvből? / Az alsótagozati nevelés életéből

tottak így a szakemberek. A szakembereknek ez a szemlélete és az iskolai hatóságok­nak a magyar tanítási nyelvű iskolák színvonala emelésének igyekezete támadta vol­na tehát hátba azt a szemléletet, hogy „jó nekünk a régi (polgári) iskolai szint, az irodalomban pedig a 19. századközpontúság?...” Az írásbeli érettségi dolgozatok célja: adjon a téma kifejtése az írásbelizőnek le­hetőséget, — előre nem sejteti témakörben, de a tanult témák közüli — arra, hogy az életnek ne csak egy-egy állóképbe sűrített eszméjét vázolhassa, hanem kiéreződjék a dolgozatíró gondolatmenetéből a cselekvő, a mindig valamilyen célratörő jellemé­nek, érzelmeinek, gondolatainak dinamikus folyamata is. Tény: így fogalmazni a központilag megadott (s ez nem lehet a vita-témája) tételt, rendkívül igényes feladat. Lehet, hogy ez az erre illetékes szakembereknek most, ebben az évben nem sikerült úgy mint tavaly vagy mint azelőtt (?)... Ezt kell vitatni, elemezni, nyíltan, sokk nélkül, segítő szándékkal, minden rosszin­dulatú belemagyarázás és „hátbatámadás“ nélkül. Ez a Szocialista Nevelés célja, és közösen — célja ez a pedagógusnak és az iskolai hatóságoknak, de célja kell hogy legyen a SZISZ központi lapjának, az Új Ifjúságnak is. NAGYÍTÓ! NAGYÍTÓ! NAGYÍTÓ! NAGYÍTÓ! NAGYÍTÓ! NAGYÍTÓ! NAGYÍTÓ! NAGYÍTÓ! Az alsótagozoii nevelés életéből MILYEN Ä TUDÁ55ZINT AZ 5. OSZTÁLYBAN MAGYAR NYELVBŐL? (Feladatok a tanév eleji írásbeli felméréshez) HASAK ViLMOS A felvetett kérdés minden gyakorló pe­dagógust foglalkoztat, aki az oktatás ha­tékonyságának fokozását szívügyének te­kinti. Az iskolai év első heteiben sok is­kolában felmerül az „átmenet“ problémá­ja. A nyári szünidő kizökkentette a tanu­lókat a megszokott kerékvágásból, és egyikük-másikuk sokat felejtett, abból, amit az előző években tanult. Tanítvá­nyaink csak akkor fognak az új tanévben megfelelő teljesítményt nyújtani, ha fel­elevenítjük azt az alapvető ismeretanya­got, amelyre az újabb ismereteknek épül­niük kell. Ez a megállapítás minden tan­tárgyra érvényes, a megbízható nyelvtan- és helyesírástudás kialakítása szempont­jából pedig döntő jelentőségű. Ezért fon­tos a tanév eleji tudásszintmérés. A nyelvtan és a számtan abban hason­lítanak egymáshoz, hogy a tanulónak min­dig mindent tudnia kell, amivel a tantervi követelmények szerint az előző időszak­ban, illetve tanévben már foglalkoztunk. A tanulók megszerzett nyelvtani ismere­teinek tehát nem szabad feledésbe me­rülniük. Tanítványaink nyelvtantudását azonban csak úgy tarthatjuk ébren, ha rendszeresen ismételünk. Mivel a gondol­kodás-lélektan tanítása szerint nem hagy­hatjuk figyelmen kívül a már megszer­zett ismeretek alkalmazását, az ismétlés fontosságáról nyilván egyetlen pedagógust sem kell meggyőznünk. Oktató-nevelő munkánkat a tanév első hetétől kezdve tervszerűen kell ellenőriznünk. Ezt az el­lenőrzést szolgálja a tanév eleji ismétlést követő felmérés is, amely a tanulók elő­menetele szempontjából minden osztály­ban fontos, különösképpen pedig az ötö­dikben. Ugyanis ennek az osztálynak a 21

Next

/
Oldalképek
Tartalom