Szocialista Nevelés, 1973. szeptember-1974. június (19. évfolyam, 1-10. szám)
1974-02-01 / 6. szám - Bertók Imre: Az alsótagozatos szlovák nyelvoktatás korszerűsítése / A kilencéves alapiskolák számára
Módszertani munkánkat racionálisan úgy irányítjuk, hogy a hímnemű élőlények 1. sz. tárgyesetét gyakoroljuk be először, itt ugyanis csak kétféle esetvégződés állhat fenn, mégpedig az -a. és az -u. A hímnemű élettelen főnevek és a lágy végződésű nőnemű főnevek tárgyesetében begyakorlását hagyjuk utoljára, mivel ennek esetvégződései nagyon sokfélék és zavarják a tanulók analógiás készségének kialakítását. A mellékneveket ne tanítsuk elszigetelten. A főnévvel összekapcsolt melléknévtanítás lerakja nemcsak a determinativ szintagmák alapjait, hanem nagyban elősegíti a főnevek nemének automatizálását is. A lágyvégződésű főnevek esetében biztos iránytűként igazodnak el a tanulók a hímnemű és a nőnemű főnevek között pl. žltý hrebeň, pekná pieseň, vysoký kopec, veľká obec, elektrický stroj, široká koľaj stb. Az állatnevekből képzett birtokos mellékneveket csak informatív jelleggel tanítsuk, ahol a szövegelemzésben előfordulnak. Érdekes, hogy ezeknek a mellékneveknek és a főneveknek a kapcsolata nagyobbára összetett szónak felel meg a magyarban. Az alsó tagozatos osztályokban erős interferenciát váltanak ki a számnevek. Az igék tanításában a zavaró hatás elsősorban az anyanyelvi eltérésekből származik. Különös gondot okoz az anyanyelvi alanyi és tárgyas igeragozás, az anyanyelv szintetizáló jellege egyes igeidők és igemódok esetében, valamint az eltérő igei vonzatok, amelyek az idiomatikus jelleget hozzák felszínre. Helyes lenne, ha az eddigi szokástól eltérően tanítanók a szlovák főnévi igenév magyar ekvivalenseit, még akkor is, ha a magyarban meghonosodott, hogy az igék szótári alakját a kijelentő mód jelen idejének egyes számú harmadik személyében tüntetik fel. Az alsó tagozatban ez csak könnyíthetné a megértést. A létige tanítása annál is fontosabb, mert a szlovákban nagyobb a hatósugara, az alapmondatmodellekben fontos szerepet kap, sőt a magyar nyelvben a szlovák mať igének is megfelel. „A szófajokat tulajdonságaik alapján önmagukban meghatározó hagyományos nyelvtan szerint a van létezést fejez ki. Azt is, de nemcsak azt. Míg a francia pl. a lét kifejezésére az etre-t, a birtoklásra az avoir-t használja, nálunk ezt a funkciót mindkét esetben a van tölti be, éspedig úgy, hogy amikor az alannyal áll, akkor létezést fejez ki, amikor viszont a részes- határozóval áll, akkor birtoklást: van valami valahol, van valakinek valamije.“ (Hegyi Endre: A magyar nyelv idegen nyelvként való tanításának főbb elvi és módszertani problémái. Idegen nyelv — anyanyelv. Akadémiai Kiadó, Budapest, 1970. 68. old.]. Ez a jelenség teljesen azonos a magyar és a szlovák nyelv relációjában. Az alsó tagozatban csínján kell bánnunk a segédigékkel és a szenvedőigékkel. Ez utóbbiak a szlovák nyelvben magas gyakorisági mutatóval rendelkeznek. A ragozatlan szófajok közül sokat találkoznak a tanulók az elöljárószókkal, ezeket az alsó tagozatban még nem rendszerezzük, de meglétük és gyakoriságuk megkívánja, hogy figyelembe vegyük őket tekintettel a kontrasztivitásokra. Az oktatás korszerűsítése megkívánja, hogy kellő hangsúlyt helyezzünk a kontrasztív hangtan tanítására. A tanulókban ki kell fejlesztenünk a fonematikus és az intonematikus hallást és a célnyelvi artikulációs bázist. Végezetül le kell szögeznünk, hogy a kontrasztivitások bevonását az iterferen- cia csökkentésére és felszámolására kell felhasználni, és a központi feladatnak, a beszédtanításnak kell alárendelni. A korszerűsítés taglalásában nem tértem ki a didaktikai technika legújabb vívmányai használatának fontosságára, noha a célnyelvi oktatást ma nélkülük már el sem tudjuk képzelni. Meggyőződésem, hogy az oktatás tartalmának kontrasztív alapokra helyezése, a klasszikus és az új módszerek arányos ötvözete nagymértékben hozzájárulhat a szlovák nyelvoktatás korszerűsítéséhez az alsó tagozatban. AZ ALSÓ FOKON TANÍTÓ PEDAGÓGUSOK SZÍVES FIGYELMÉBE AJÁNLJUK A KŐVETKEZŐ TANULMÁNYOKAT: 1. Számolás a 10-es számkörben. A tanító, 1973/11. 2. Kerület- és területszámítás a 4. osztályban. A tanító, 1973/11. 3. Mérési eljárásunk a mechanikus olvasási szint egyértelmű kimutatására. A tanító, 1973/11. 188
