Szocialista Nevelés, 1973. szeptember-1974. június (19. évfolyam, 1-10. szám)
1973-09-01 / 1. szám - Módszertani útmutató a szlovák nyelv oktatásához a 3. osztályban (folyt)
A reprodukciós gátlás azt fedi fel, hogy az egyoldalúan elraktározott ismeretek felidézésükkor fékezik az alkotó nyelvhasználatot. A szóbeli és írásbeli kifejezőkészség fejlesztésében a Tantervből kell kiindulnunk, amely a beszédtanítást elsődleges feladatként említi. A kitűzött feladat megvalósítása érdekében az egynyelvű óravezetésre kell törekednünk, ezt a részben redukált direkt módszer szakavatott irányításával történő alkalmazása biztosíthatja. A beszédet csak beszélve tanulhatjuk meg. A 'két évre terjedő szóbeli kezdő szakasz kellő időt és alkalmat nyújtott a beszédfélelem leküzdésére, a mon- datmodellek begyakorlására. A harmadik osztály feladata lesz, hogy a reproduktív beszédet automatizálja és bizonyos fokig produktívvá tegye. A helyi adottságokból kell mindig kiindulnunk. A folyamatot különféle gyakorlatok alkalmazásával indíthatjuk. A mechanikus jellegű modellgyakorlatok halmaza segtségével a tanulókban a struktúrák manipulálásának automatizált készségét alakítjuk ki. Ezeknek az automatizált készségeknek az egyéni, szabad megnyilatkozásba való beágyazása mozdítja elő az alkotó beszéd készségének a kialakítását. Az alkotó beszéden azt értjük, hogy a 3. osztály szókincsével, a megadott témakörökben a tanulók 3—5 szavas mondatokban önállóan fejezik ki magukat. Az önálló beszéd elindításához az indítékot a nyelvtudatban elraktározott mondó- kák, versikék és automatizált mondatmo- dellek nyújtják. A bennük előforduló szavak, szókapcsolatok, fordulatok segítik a beszédet. A monológus beszédről fokozatosan áttérünk a dialógusra. A kérdés- felelet a legegyszerűbb beszédforma. A kérdés-felelet esetében először a pedagógus kérdez, a tanuló felel. Később a tanuló kérdez, másik tanuló felel. Ez a kérdés-felelet folyamat láncszerűen kiterjedhet az egész osztályra. A kérdés megfogalmazása, feladása nem könnyű. Erre alaposan fel kell készítenünk tanulóinkat. A kérdésalkotás technikáját a dramatizálással csiszolhatjuk. A tanítást érdekessé teszik és serkentőleg hatnak a versenygyakorlatok. Ilyenkor egy megadott mondathoz az összes lehetséges kérdést fel kell sorakoztatni. A beszédkészség fejlesztésének régóta bevált módja a Gouin-sorok alkalmazása. Lényege: a cselekvéssel egybekötött beszéd. A tanulónak rövid mondatokkal el kell beszélnie, amit cselekszik, pl. Ja vstávam. Ja idem. Ja píšem. Ja sa vraciam. Ja sadám si. A feltüntetett mondatokat a kitűzött feladat alapján fokozatosan bővítjük, pl. Vstávam z lavice. Idem k tabuli. Píšem na tabuľu. Vraciam sa na miesto. Sadám si do lavice. Az osztály tudásszintje és a tantervi feladat alapján tovább bővítjük a mondatokat, pl. Vstávam rýchlo z lavice. Idem pomaly k tabuli. Píšem pekne na tabuľu. Vraciam sa veselo na miesto. Sadám si smutno do lavice. A határozóval bővített mondatokat még jelzőkkel is kiegészítjük, pl. Vstávam rýchlo zo školskej lavice. Idem pomaly k čiernej tabuli. Píšem pekne na nástennú tabuľu. Vraciam sa veselo do svojej lavice. Sadám si smutno do starej lavice. A kiegészítő gyakorlatokat a szófajok begyakorlására használjuk. A tanulók a főnevek egyes eseteit, a melléknevek egyeztetését, az igéknek személyét, számát, idejét, módját különféle variációkban monologi'kusan és párbeszéd formájában elmélyíthetjük. A beszédkészség fejlesztését szolgálja a képen látott események pár mondatos leírása, a feltüntetett tárgyak felsorolása. A szóbeli kifejezőkészség legmagasabb elérhető foka az önálló beszéd. Ez azonban a harmadik osztályban nem lehet több, mint 3—5 értelmes, rövid mondat önálló közlése. A szóbeli közlést fokozatosan az írásbeli követi. Az írásbeli közlést sokan és helytelenül a fogalmazással azonosítják. A fogalmazás még a felnőttek számára is nehézséget okoz, mert ez az írásbeli közlés szintetizált legmagasabb foka. Az írásbeli kifejezőkészség fejlesztése a többi nyelvi alkotóval összhangban történik. A harmadik osztályban az írásbeli kifejező- készség fejlesztése során ne várjunk csodákat. Kielégítő eredményt az irányított írásbeli közlés nyújthat, de a szó igazi értelmében megkívánt alkotó írásbeli közlés szinte lehetetlen. A fokozatosság elvének betartásával, az életkori sajátságok figyelembe vételével a következő lépcsőfokon kell a tanulókat átvezetni, hogy az önálló írásbeli közléshez eljussanak: egyszerű szövegek másolása, irányított tollbamondás, táblára felírt kérdések megválaszolása. Mindez a tanító előkészítő és segítő munkájával történik. A közös megtárgyalás után rátérünk a képen látható tárgyak felsorolására, majd a cselekmények leírására. Ebben a legnagyobb segítséget a Gouin-sorok nyújthatják. A cselekmények leírása a maximum, amit az írásbeli megnyilatkozás terén egy 19
