Szocialista Nevelés, 1973. szeptember-1974. június (19. évfolyam, 1-10. szám)
1973-12-01 / 4. szám - Hajtman Béláné: Az osztatlan és részben osztott iskolák élete és problémái / Az alapiskola alsótagozatának életéből
kat, majd felszólítom a gyermekeket, hogy csoportosítsák őket aszerint, mikor játszanak velük. Más alkalommal az osztály berendezését kell csoportosítaniuk. — Ebben az esetben a mértani kockák a játékok csoportjába fognak tartozni. — A csoportosítást kezdettől fogva összekötöm a számolással. Pl. felszólítom őket, hogy számolják meg, hány pálcikájuk van. Többször előfordul, hogy a foglalkozás keretén belül először csoportosítjuk a mértani alakzatokat, utána kiválasztjuk az egyik csoportot, pl. a négyszögeket (a többit elrakjuk) és számolunk. Játékos formában összeadunk, kivonunk. A pár fogalmát könnyebben megértik feladatlapok alkalmazásával. Ezekre különféle tárgyakat rajzolok különféle sorrendben, a lényeg, hogy mindenből kettő legyen. A gyermekek feladata, hogy a páros tárgyakat ugyanazon színnel fessék ki. A feladatlapok készítése ugyan sok munkát igényel, de megéri, az eredmény nem marad el. A több-kevesebb fogalmának könnyebb megértetéséhez is ajánlatos feladatlapokat készíteni. Pl. a feladatlap egyik sarkába öt mackót nyomtatok, a másik sarkába négyet. A gyermekeknek meg kell állapítaniuk, melyik a több, illetve a kevesebb. A többet piros ceruzával színezik ki, a kevesebbet kékkel. Könnyen megtaníthatjuk a gyermekeket hosszúságot, szélességet mérni. Feladatul adhatjuk például az asztal hosszának illetve szélességének lemérését. Segédeszközként használhatunk hurkapálcát, egyforma papírcsíkot, letört fejű gyufaszálat. Természetesen igen sok függ az óvónő leleményességétől, munkakedvétől, hogy az óvodás gyermekeket megfelelően felkészítve küldhesse az iskola padjaiba. Az alapiskola alsótagozatának életéből AZ OSZTATLAN ÉS RÉSZBEN OSZTOTT ISKOLÁK ÉLETE ÉS PROBLÉMÁI HAJTMAN BÉLÁNÉ Iskoláink feladata, hogy előkészítsék a tanulót az életre, a társadalmilag hasznos munkára, valamint hogy elsajátíttassák vele a tudományok alapjait és a szocialista társadalom tiszteltére neveljék. Mindez vonatkozik az osztatlan és részben osztott iskolákra is. Pedagógiai munkám folyamán lehetőségem volt megismerni az összevont osztályokkal való foglalkozás problémáit. Ismerem a nehézségeket, és sikerült néhány jól bevált megoldást is találnom. Közülük néhányat talán hasznosíthatják majd a kartársak, akik kissé félve és bizonytalanul kezdik meg munkájukat az összevont osztályokban. Elsősorban lelkesedésre van szükség, amely szaktudással, ügyességgel, leleményességgel és a tanulók iránti szeretettel párosulva segít a problémák megoldásában. Az összevont osztályokban általában az 1—4. évfolyam tanulói találhatók. Ezek a gyermekek abban a korban vannak, amikor érzelmileg is igen befolyásolhatók. A szeretet, megértés, dicséret, jutalom rendkívüli hatással van rájuk. Az összevont osztályok pedagógusainak, hogy elérjék nevelési céljukat, nagy erőfeszítésre van szükségük, ami többlet-munkát követel. Kevesebb idejük jut mindenre, így a szemléltetésre is, azért a tanító szinte egész egyéniségével szemléltet. 1. A BESZÉD SZEMLÉLTETÉSE A tanterv megadott problémájához alkalmazkodva így lehet szemléltetni a beszédet: A tanító természetes előadásban beszéljen el egy egyszerű eseményt. Majd a gyermekekkel mondassa el élményeiket, miközben figyeltesse meg a beszédet, s mondassa el a gyermekekkel arról véleményüket (pl. lassú, gyors, halk stb. beszéd). Hogy a gyermekek a beszédet leírva is szemlélhessék, felírjuk a táblára. A kijavított beszédet olvassa el a tanító, s ezzel szemléltesse a helyes beszédet, a helyes hangsúlyozást. Az elolvasott és elmondott beszéd a hanglejtés, hangszín, hangsúly, az arcjáték és a taglejtés, a beszéd dallama által válik világosabbá, érhetőbbé a tanulók számára. Feladatul adhatjuk azt is, hogy a tanulók figyeljék meg egymás beszédét. Játék közben az ud115
