Szocialista Nevelés, 1973. szeptember-1974. június (19. évfolyam, 1-10. szám)

1973-11-01 / 3. szám - Tungli Gyula: Nemzetközi tudományos tanácskozás Nyitrán az irodalmi szövegek diakron szempontú vizsgálatáról / Hírek

Kinyujtózott a vén mihaszna És elrohant tőlem kacagva”. (Ady) „Rendezni végre közös dolgainkat Ez a mi munkánk és nem is kevés” (József Attila) Természetesen mindez összefügg a társa­dalom légkörével, atmoszférájával, azzal, hogy a zseniális költő mennyire sejti és érzi a társadalom fejlődésénél szükségsze­rűségét, és ezt megfelelően ábrázolni is tudja. A politikai mondanivaló ugyanis ikonizálódik és metaforizálódik az irodal­mi szövegben. Mi — a szimpozion résztvevői — a ta­nácskozáson is a szövegelmélet felől igyekeztünk magyarázni az irodalom fej­lődését, illetőleg igyekeztünk identifikál­ni konkrét szövegek alapján az irodalom fejlődésének törvényszerűségeit, különö­sen kiemelve azokat a mozzanatokat, hogy hogyan függ össze az egyik irodal­mi alkotás a másikkal, hogyan kapcsolód­nak egymáshoz az irodalmi szövegek, mi a közös vonás a szövegben, mi az, ami eltérő. Természetesen jelen esetben min­dig a diakron szempont volt a döntő. A fenti megállapításokból kiderül, hogy az irodalmi művek elemzése, megközelí­tése terén új utakon jár az irodalomtudo­mány. Mi tehát a korszerű szövegelmélet gyakorlati haszna? Hogyan lehet felhasz­nálni e korszerű metodikai módszereket és eljárásokat az irodalmi művek elem­zésénél, az iskolai magyar irodalom taní­tása során? Eddig általában úgy tanították sok he­lyütt az irodalmat, hogy a tanulók meg­felelő tárgyi tudásra tegyenek szert. Az volt a fontos, hogy a tanuló minél több Ady verseimet tudjon betéve. Az már vi­szont kevésbé volt fontos, hogy a megfe­lelő verseket ismerjék is a tanulók. Tehát a puszta tények elsajátítása volt a cél. A modern irodalomtanítás azt jelenti, hogy olyan ismereteket kell nyújtani a tanulóknak a tanítási órán, amelyek kul­csot és módszert adnak az irodalmi szö­vegek percipiálásához, elemzéséhez. A mo­dern kor embere ugyanis nem győzi még a legjelentősebb irodalmi alkotásokat sem elolvasni 25—30 éves koráig, 18 éves ko­rig végképp nem. Tehát az iskola csak azt teheti, hogy megfelelő érzéket fej­leszt ki a tanulóban, vagy a főiskolai hall­gatóban a szövegek megértése iránt. Eh­hez járul hozzá az is, amivel a konferen­cián foglalkoztunk; többek között az egyes motívumok vizsgálata, azok alkal­mazása és variálása korszakok szerint egy-egy meghatározott irodalmi szöveg­ben. Az egyes szövegek kapcsolódása egy­máshoz a motívumok vagy egyéb stilisz­tikai azonosságok alapján hozzájárulhat a modern elemzőkészség kifejlesztéséhez, ha fel tudjuk fedni a kapcsolódás törvény- szerűségeit. Ügy gondolom, hogy ez az a kérdéskör, melyben a megrendezett konferencia újabb előrelépést jelent. A konferencia anyaga egyébként megjelenik majd a nitrai Irodalomkommunikációs és Kísérleti Módszertani Kabinet sorozatának V. köteteként. A 3 napos konferencia tudományos irá­nyítója dr. František Miko professzor volt; de dr. Anton Popovics kolléga a Nitrai Pedagógiai Fakultás mellett működő Iro- dalomkommunikációs Kabinet vezetője is jelentős mértékben hozzájárult a konfe­rencia tudományos eredményeihez. A konferencián részt vettek mindazok, akikkel az intézet állandó kapcsolatot tart fenn. A Német Demokratikus Köztársasá­got Klaus Stadke, a lengyel irodalomtu­dományt dr. Alexander Bereza, a wroclavi egyetem docense, a Szovjetuniót Bogdano­va tudományos kutató, Magyarországot Voigt Vilmos kandidátus, folklorista iro­dalomtörténész képviselte. Javuló nyugat­német kulturális kapcsolatainkat bizonyít­ja az a tény, hogy dr. Hans Joachim Sclílé- gel müncheni szlavista személyében az NSZK tudományos intézete is képviseltet­te magát. Természetesen részt vettek a találkozón a legjobb cseh és szlovák szak­emberek is (Dr. Smatlák, dr. Ivó Osolso- be, dr. I. Dubcová és mások). A konferencia résztvevői elmondották, hogy a megrendezés mintaszerű volt, a végzett munkával mindannyian elégedet­tek a küldöttek, amit bizonyít az a tény, hogy a tanácskozáson a további együttmű­ködés elveit és gyakorlati lépéseit is ki­dolgozták. Hogyan szereznek az itt történtekről tu­domást a magyarországi szakemberek? Munkánk iránt nagy érdeklődést tanú­sítanak a magyarországi kollégák. Erről tanúskodik több magyarországi kartárs nitrai látogatása is. Voigt Vilmos kandi­dátus intézetünkben többször tartott elő­adást. Kívüle dr. Nyírő Lajos, dr. Kanyó Zoltán és dr. Bojtár Endre és mások is tartottak már előadást a nitrai intézetben. Velük állandó kapcsolatot tartunk fenn. Jó kapcsolataink vannak ezenkívül a tu­dományos intézményeikkel is. Gondolok itt főleg az Irodalomtudományi Intézetre, de az ELTE Bölcsészkarával is együttmű­ködünk. Az együttműködést a jövőben még fejleszteni szeretnénk. 94

Next

/
Oldalképek
Tartalom