Szocialista Nevelés, 1973. szeptember-1974. június (19. évfolyam, 1-10. szám)
1973-11-01 / 3. szám - Tungli Gyula: Nemzetközi tudományos tanácskozás Nyitrán az irodalmi szövegek diakron szempontú vizsgálatáról / Hírek
Kinyujtózott a vén mihaszna És elrohant tőlem kacagva”. (Ady) „Rendezni végre közös dolgainkat Ez a mi munkánk és nem is kevés” (József Attila) Természetesen mindez összefügg a társadalom légkörével, atmoszférájával, azzal, hogy a zseniális költő mennyire sejti és érzi a társadalom fejlődésénél szükségszerűségét, és ezt megfelelően ábrázolni is tudja. A politikai mondanivaló ugyanis ikonizálódik és metaforizálódik az irodalmi szövegben. Mi — a szimpozion résztvevői — a tanácskozáson is a szövegelmélet felől igyekeztünk magyarázni az irodalom fejlődését, illetőleg igyekeztünk identifikálni konkrét szövegek alapján az irodalom fejlődésének törvényszerűségeit, különösen kiemelve azokat a mozzanatokat, hogy hogyan függ össze az egyik irodalmi alkotás a másikkal, hogyan kapcsolódnak egymáshoz az irodalmi szövegek, mi a közös vonás a szövegben, mi az, ami eltérő. Természetesen jelen esetben mindig a diakron szempont volt a döntő. A fenti megállapításokból kiderül, hogy az irodalmi művek elemzése, megközelítése terén új utakon jár az irodalomtudomány. Mi tehát a korszerű szövegelmélet gyakorlati haszna? Hogyan lehet felhasználni e korszerű metodikai módszereket és eljárásokat az irodalmi művek elemzésénél, az iskolai magyar irodalom tanítása során? Eddig általában úgy tanították sok helyütt az irodalmat, hogy a tanulók megfelelő tárgyi tudásra tegyenek szert. Az volt a fontos, hogy a tanuló minél több Ady verseimet tudjon betéve. Az már viszont kevésbé volt fontos, hogy a megfelelő verseket ismerjék is a tanulók. Tehát a puszta tények elsajátítása volt a cél. A modern irodalomtanítás azt jelenti, hogy olyan ismereteket kell nyújtani a tanulóknak a tanítási órán, amelyek kulcsot és módszert adnak az irodalmi szövegek percipiálásához, elemzéséhez. A modern kor embere ugyanis nem győzi még a legjelentősebb irodalmi alkotásokat sem elolvasni 25—30 éves koráig, 18 éves korig végképp nem. Tehát az iskola csak azt teheti, hogy megfelelő érzéket fejleszt ki a tanulóban, vagy a főiskolai hallgatóban a szövegek megértése iránt. Ehhez járul hozzá az is, amivel a konferencián foglalkoztunk; többek között az egyes motívumok vizsgálata, azok alkalmazása és variálása korszakok szerint egy-egy meghatározott irodalmi szövegben. Az egyes szövegek kapcsolódása egymáshoz a motívumok vagy egyéb stilisztikai azonosságok alapján hozzájárulhat a modern elemzőkészség kifejlesztéséhez, ha fel tudjuk fedni a kapcsolódás törvény- szerűségeit. Ügy gondolom, hogy ez az a kérdéskör, melyben a megrendezett konferencia újabb előrelépést jelent. A konferencia anyaga egyébként megjelenik majd a nitrai Irodalomkommunikációs és Kísérleti Módszertani Kabinet sorozatának V. köteteként. A 3 napos konferencia tudományos irányítója dr. František Miko professzor volt; de dr. Anton Popovics kolléga a Nitrai Pedagógiai Fakultás mellett működő Iro- dalomkommunikációs Kabinet vezetője is jelentős mértékben hozzájárult a konferencia tudományos eredményeihez. A konferencián részt vettek mindazok, akikkel az intézet állandó kapcsolatot tart fenn. A Német Demokratikus Köztársaságot Klaus Stadke, a lengyel irodalomtudományt dr. Alexander Bereza, a wroclavi egyetem docense, a Szovjetuniót Bogdanova tudományos kutató, Magyarországot Voigt Vilmos kandidátus, folklorista irodalomtörténész képviselte. Javuló nyugatnémet kulturális kapcsolatainkat bizonyítja az a tény, hogy dr. Hans Joachim Sclílé- gel müncheni szlavista személyében az NSZK tudományos intézete is képviseltette magát. Természetesen részt vettek a találkozón a legjobb cseh és szlovák szakemberek is (Dr. Smatlák, dr. Ivó Osolso- be, dr. I. Dubcová és mások). A konferencia résztvevői elmondották, hogy a megrendezés mintaszerű volt, a végzett munkával mindannyian elégedettek a küldöttek, amit bizonyít az a tény, hogy a tanácskozáson a további együttműködés elveit és gyakorlati lépéseit is kidolgozták. Hogyan szereznek az itt történtekről tudomást a magyarországi szakemberek? Munkánk iránt nagy érdeklődést tanúsítanak a magyarországi kollégák. Erről tanúskodik több magyarországi kartárs nitrai látogatása is. Voigt Vilmos kandidátus intézetünkben többször tartott előadást. Kívüle dr. Nyírő Lajos, dr. Kanyó Zoltán és dr. Bojtár Endre és mások is tartottak már előadást a nitrai intézetben. Velük állandó kapcsolatot tartunk fenn. Jó kapcsolataink vannak ezenkívül a tudományos intézményeikkel is. Gondolok itt főleg az Irodalomtudományi Intézetre, de az ELTE Bölcsészkarával is együttműködünk. Az együttműködést a jövőben még fejleszteni szeretnénk. 94
