Szocialista Nevelés, 1973. szeptember-1974. június (19. évfolyam, 1-10. szám)
1973-11-01 / 3. szám - Könyvekről / Könyvekről
solja a tanulók személyiségének fejlődését. Nem közömbös azonban azoknak a tanulóknak a helyzete sem, akik már az alsó tagozatban elbírnák a nagyobb arányú megterhelést. A könnyen elért siker, a számukra viszonylag alacsonynak mondható követelményszint teljesítése nem készteti őket megfelelő erőkifejtésre. Megszokják, hogy a legjobb eredményt is könnyen el lehet érni. Ez a „felismerés negatív irányba befolyásolja a munkához való viszonyukat, s ugyanakkor képességeik sem fejlődnek megfelelő arányban.” A korszerűbb eljárás- és eszközrendszer alkalmazásával, új szervezeti formák keresésével növelhető az alsótagozatos oktató-nevelőmunka hatékonysága, de önmagában nem elegendő az egyik legsürgetőbb kérdés, az első osztály helyzetének a megoldására. A tanítók szerint ma már a legnagyobb nehézséget nem a szokások kialakítása, s a betűk titkainak a megismertetése jelenti az 1. osztályban, hanem az egyes tanulóknál tapasztalható nagyarányú fejlődésbeli lemaradás, mely a sikertelenség kezdetét, majd a kudarcok sorozatát vonja maga után. A magyar fővárosban a gyermekek szomatikus és pszichés érettségére kiterjedő vizsgálat lehetővé tette az első osztályos tanulók differenciált beiskolázását. Az iskolaérettnek minősített gyermekek normál létszámú osztályban kezdték meg tanulmányaikat. A pszichésen vagy szociálisan iskolaéretlen gyermekek a szülőkkel történt megegyezés alapján korrekciós osztályba kerültek. Ebben a tanévben 700 tanuló jár 51 alacsonyabb létszámú (12—15 fős] tanulócsoportba. A szomatikus fejlődésben lemaradt gyermekeket egy tanévre felmentették az iskolába járás alól. Azok, akik nem jártak óvodába, az iskolára előkészítő foglalkozásokon vesznek részt. SZEBERÉNYI ZOLTÄNNÉ Könyvekről BALÁZS BÉLA: ISKOLÁINK (Részlet a szerzőnek az Életünk című, rövidesen megjelenő művelődéstörténeti monográfiájából) A Februári Győzelmet követő első év: 1949 reményteljesen indult. Az Űj Szó újévi vezércikke elemezte a helyzetet és elmondta, hogy a Csehszlovák Köztársaság egyenjogú állampolgárai lettünk, megkezdődött az itt élő magyarok ügyének, jogi helyzetének rendezése. A Lőrincz Gyula írta Boldog új esztendőt című vezércikk többek között azzal zárult, hogy „... programra kerül az első és második fokú magyar iskolák működésének megindítása, az ifjúsági és sportszervezetek ügye ...” Iskoláink alapozása különféle tanfolyamokkal kezdődött. Az első magyar nyelvű pártiskola 30 hallgatóval Sládkovičovón 1949. május 17-én, az első magyar nyelvű ifjúsági vezetőképző tanfolyam 40 hallgatóval a Zlaté Moravce-i járásban, a Kňa- žice melletti szakszervezeti üdülőben 1949. szeptember 20-án, az első magyar nyelvű népművelési tanfolyam 60 hallgatóval Trenčianske Teplicén 1949. október 19-én, az első magyar nyelvű szövetkezeti oktatóképző tanfolyam 30 hallgatóval a Bratislava melletti Modrában 1950. január 22-én, az első magyar nyelvű esti oktatá- sú tanítóképző tanfolyam — a párhuzamos szlovák osztállyal együtt — összesen 75 hallgatóval Dunajská Stredán 1950. március 2-án, az első magyar tannyelvű újságírói tanfolyam 20 hallgatóval Budme- ricen 1950. december 1-én kezdődött. A Dunajská Streda-i esti tanfolyamot a Februári Győzelem második évfordulójának az ünnepségei jegyében nyitották meg. Az ünnepély szónokai meleg szavakkal méltatták a magyarok helyzete rendezésének újabb bizonyítékát és kiemelték, hogy a februári események a népművelés területén is nagy változást eredményeztek. 89
