Szocialista Nevelés, 1972. szeptember-1973. június (18. évfolyam, 1-10. szám)
1972-10-01 / 2. szám - Szeberényi Zoltánné: Az iskola irányítása, igazgatása / Figyelő
za a pedagógusok eszmepolitikai nevelőmunkájának jelentőségét. A tanítók ismét fogadalomtétellel kezdik felelősségteljes munkájukat, s ez nemcsak az oktatótevékenységre, hanem a közéleti nevelőmunkára is vonatkozik. Az új rendtartás következetes érvényesítése a szocialista iskola reneszánszát jelenti. NARODNOJE OBRAZOVANYIJE A folyóirat 1971. évi 11. számában Sz. Frolov az iskola tudományos alapon történő irányításának kérdését taglalja. Szerinte e probléma sikerének az alapfeltétele az iskolavezetés olyan praktikus megszervezése, amely biztosítja az optimális nevelési és oktatási eredményeket. Ez feltételezi többek között az oktatók és a tanulók idejének racionálisabb kihasználását, a pedagógusok szakmai és ideológiai továbbfejlődését, az oktató-nevelőmunka irányításának és ellenőrzésének állandó tökéletesítését. A szezrő véleménye szerint a proletár iskolában rendkívül fontos szerepet tölt be a pedagógiai tanács és annak elnöksége. Ez utóbbi, mint munkaügyi szerv, számos igazgatói tanácsgyülést, értekezletet pótol. A pedagógiai tanács elnökségének tagjai az igazgató és helyettesei, a párt-, az ifjúsági és a szakszervezet elnökei ,a szülői tanács elnöke, a módszertani munkaközösségek és egyéb szekciók vezetői. Az elnökség havonta egyszer ül össze, s így is kielégítően teljesíti feladatát, jóllehet a pedagógusgárdának csupán mintegy ötödrészét foglalkoztatja. A munkáért jogilag az igazgató felelős, azonban olyan magas a többiek felelősségtudata, hogy szükségtelen őket feladataikra figyelmeztetni. MÓDSZERTANI KÖZLEMÉYNEK „Az iskola kereti csoportba foglalják az egymással különböző kapcsolatban levő embereket. Ezek a kapcsolatok jellegük szerint részben mellérendeltek, részben alárendeltek. Mellérendeltek pl.: az iskola állami ve- vetőinek és mozgalmi vezetőinek (párttitkár, szb-elnök) vezetési kapcsolatai, az egyes pedagógusok egymáshoz való viszonyai, pedagógusok és a szülői ház kapcsolatai. Alárendeltek pl.: igazgató és pedagógusok, osztályfőnök és az osztályban tanulók, pedagógusok és diákok kapcsolatai. A mellérendelés, illetve az alárendelés mindig meghatározott tevékenységben jön létre, súlyos hiba származhat abból, ha valaki azt abszolutizálja, az élet égészére kívánja kiterjeszteni. Az igazgató pl. felettese valamennyi pedagógusnak, aki iskolájában működik, tehát a párttitkárnak is. Ugyanez a párttitkár felettese az igazgatónak, amikor a párt- szervezet megbízásából az iskolai élet valamely lényeges területéről beszámoltatja a pártszervezet előtt. A felettes, a pejoratív tartalmú „főnök“ dönthet minden olyan kérdésben, amely közvetlenül vagy közvetve érinti a szakmai tevékenységet. (Pl.: beavatkozhat munkatársának botrányos magánéletébe is, ha az veszélyezteti tekintélyét, eredményes munkáját.) Más kérdésekben azonban nem ő illetékes döntésre, így pl. egy sajátos szakmai kérdésben bármelyik munkatársának szava súlyosabb is lehet az övénél. A szocialista társadalomban egymás mellé rendelt emberek csak a társadalmi munka meghatározott területein rendelődnek egymás alá. A régi társadalmak kasztszellemének hierarchiája társadalmunktól idegen. Mindez az iskola valamennyi alárendeltségi kapcsolatára érvényes (a tanárok diákok kapcsolatára is!). Éppen ezért mindennemű utasítás, autokratizmus idegen tőlünk, a vezetés minden szintjén (az iskolában igaz- gató-osztályfőnök-pedagógus) új vezetői módszereket szükséges elsajátítani.“ (Kerékgyártó I.: Közösségalakítás a pedagógiában, 1971. évf., 5. szám). A szerző a továbbiakban a közösségalkotás legáltalánosabb eszközeivel foglalkozik (a példaadás, a követelés, az önállóság és a függőség helyes arányainak, a szükségletek kielégítésének biztosítása, a helyes reagálások elsajátítása, a munkatársak megbecsülése stb.). KŰZNEVELÉS Ez év első számaitól kezdve nagyon érdekes és tanulságos vitát kísérhetünk figyelemmel e folyóirat hasábjain „Demokratizmus és felügyelet“ címmel. Három témabizottság közleményei adták az alapot, amihez hosszászólások, vitacikkek kapcsolódnak. Helyszűke miatt ugyan nem közölhetnek minden beküldött írást, viszont továbbítják az illetékes témabizottságoknak. A folyóirat még nem vállalkozott a véleménycsere lezárására, mert a témabizottságok értékelik a vitát, az illetékes fórumok pedig döntenek az egyes kérdésekben.Az 1972—1973-as tanév elejére tervezi a lap a vita lezárását. A következőkben ízelítőt adunk néhány hozzászólásból. Az 5. számban Győri György Hogyan válasszuk az igazgatókat címmel azt bizonygatja, hogy za iskolai demokrácia 60
