Szocialista Nevelés, 1972. szeptember-1973. június (18. évfolyam, 1-10. szám)
1973-05-01 / 9. szám - Sz.J.: Az iskoláskor előtti nevelésről / Figyelő
|F* Ш ++ Figyelő Az iskoláskor előtti nevelésről PREDŠKOLSKÁ výchova A képzeletalkotás, a fantázia, az óvó dáskori gyermek sajátos jellegzetessége. A későbbiek folyamán soha nem olyan éles, sokrétű és gyakori a gyermeki fantázia, mint éppen az iskoláskor előtt. A képalkotás sajátos eszköze az önkifejezésnek. Minden nevelő állást foglal a gyermeki fantáziával szemben, olykor akaratlanul is. Az egyik korlátozza, letörni igyekszik, a másiknak közömbös és figyelembe sem veszi, a harmadik támogatja, fejleszti. Elgondolkodtató, hogy milyen kevés figyelmet szenteltek eddig ennek a nevelőmunka gyakorlatában és elméletében egyaránt. A folyóirat 6. számában Dr. M. Zelina foglalkozik e kérdéssel, vázolja, milyen álláspontra tanácsos helyezkedni a gyermeki fantázia megnyilvánulásainak egyes eseteiben. Egyértelműen hangsúlyozza a gyermeki fantázia fejlesztésének, irányításának, valamint az olyan kedvező légkör megteremtésének fontosságát, amelyben a gyermekek megtanulják pozitiven értékelni az új ötleteket, gondolatokat. A kinevetésnek, az ironizálásnak, a megtorlás még legcsekélyebb formájának sincs helye a fantázia nevelésében. Annál előnyösebb az élménybeszámoló, egy elkezdett mesének a folytatása illetve befejez- tetése a gyermekkel, versek, mondókák illusztrálása. Mind ennek alapja a nevelő és a gyermek jó viszonya egymáshoz. A folyóiratban több írást is találunk a cigány származású óvodásgyermekekkel folytatott nevelőmunka problémáiról. Az alapvető higiéniai szokások kialakítása mellett az erkölcsi jártasságok, készségek és szokások kialakítása okozza a legtöbb gondot. Az önuralom, a fegyelem kialakítása rendkívül sok türelmet követel, de a szívós, kitartó munka meghozza gyümölcsét, s az óvónőket nagy öröm tölti el, ha látják igyekezetük eredményét. Košicén (Kassán] már hagyománnyá vált a cigánygyerekek szünidei egy hónapos előkészítése az iskolára. Ennek megvalósulását a helyi Roma Szövetség is segítette, nemkülönben a Városi Higiéniai Intézet karöltve az iskolaorvossal, az iskolai ügyosztállyal is támogatja. A tájékozódás első napjai után tervszerű nevelőmunkát fejtettek ki elsősorban a gyermekek nyelvi kultúrájának a kialakítása terén. A szóródó figyelem és a túl élénk temperamentum megfékezéséről is gondoskodtak, főként vers- és mese- dramatizálással. Fokozott gondot jelent a képzőművészeti nevelés, hiszen a gyermekek nagy része először látott ceruzát, festéket, ecsetet stb. Az előkészítő időszak végén a gyermekek már képesek voltak két színnel festeni és meghatározni rajzaik tartalmát. Augusztus végén a gyermekek bemutatták az ünnepélyesen összegyűlt szülőknek, mit is tanultak az elmúlt hónapban. A dalok, táncok, rövid jelenetek kivívták a jelenlevők elismerését, háláját. Dr. Líška kandidátus a lap további oldalain a nyelvi fejlődésben megrekedt illetve a nem beszélő gyermekek problémájával foglalkozik. Több elméleti megállapítás közlését tűzte ki céljául, valamint azt, hogyan lehet az elméleti ismereteket a gyakorlatban alkalmazni. Ahhoz, hogy a gyermek bánni tudjon a nyelvi szimbólumokkal, több folyamatot kell elsajátítania. Elsősorban megfelelő tapasztalatokkal kell rendelkeznie az érintkezés (kommunikáció) módjával kapcsolatban, illetve szükséges, hogy lehetősége legyen azt gyakorolni. Fontos feltétel az érzékszervek zavartalan működése. Például a beszédszervek sérülése gátolja a beszéd kialakulását. A nyelvet funkciói szerint három típusba oszthatjuk, ezek: a belső nyelv, amelyet az ember a saját magával való beszélgetésre vagyis a gondolkodásra használ; a receptív nyelv: a mások megértésének eszköze; az expressiv nyelvek: saját magunk másokkal történő megértésére használjuk. A nyelvi gyakorlatok elsősorban a receptív nyelv fejlesztését célozzák, a leg286
