Szocialista Nevelés, 1972. szeptember-1973. június (18. évfolyam, 1-10. szám)

1972-12-01 / 4. szám - Manolov, Anger: A Csehszlovákiai Magyar Tanítók reprezentatív vegyeskórusának szófiai hangversenye

szűkebb környezet szegényes szóhasznála­ta. ingerszegény volta eleve gátolja az iskolába lépő gyermeket, aki a társaitól való lemaradást azok optimálisabb fejlő­dési lehetőségei miatt képtelen behozni. Hasonló lemaradás veszélye áll fenn az átlagosnak megfelelő, sőt tehetséges gyer­mekeknél is, ha nem az anyanyelvén kez­di az iskolát). UCSITYELSZKAJA GAZETA Az 1972. évfolyam 62. számában Sz. A. Belkin, a neveléstudomány doktora fog­lalkozik a gyermekek iskolára való elő­készítésének problémájával. Mintegy 300 szülő válaszát elemzi arra a kérdésre: Hogyan készítik elő gyermekeiket az is­kolára. A szülők túlnyomó többsége azt válaszolta: „Olvasni, számolni, rajzolni ta­nítom“, egyötödrészük azután még azt is hozzátette, hogy figyelemösszpontosításra, a magyarázat nyugodt meghallgatására és minden tevékenységében pontosságra szok­tatja őket. Csak 30 szülő mélyedt el job­ban a problémába: „szerénységre, önfe­gyelemre nevelem, gondoskodom arról, a sikerek ne szánjanak a fejébe, illetve a kudarc ne törje le..., a tanítónő és az osztálytársak tiszteletére nevelem“. A felmérés azt bizonyítja a szerző sze­rint, hogy a szülők többsége csak az in­tellektuális előkészítésre gondol, néhá­nyban nem feledkeznek el az akarati ráha­tásról, de csak igen kevesen törődnek a szociális készségek kialakításával. A szer­ző szeriint pedig épp ez a lényege az is­kolára való előkészítésnek. Ha nem tud olvasni még az iskolába lépéskor (ez nem is szükséges), nem zavarja meg az osztály életét, az viszont annál inkább, hogy nem tud alkalmazkodni a közösségi rendhez. A nevelési hibák túlnyomórészt a nega­tív jelenségek és hatások pontatlan, felü­letes és helytelen megítéléséből származ­nak. Ha nem ismerjük kellőképpen az is­kolába lépő gyermek pszichikumát, élet- körülményeit, olyan hibákat ejthetünk a nevelésben, amelyeknek петсэак az isko­lai munkához való viszony alakulására, de az egész személyiség fejlődésére is káros hatásuk lehet. Sz. J. A CSEMADOK KB mellett működő Csehszlovákiai Ma­gyar Tanítók Központi Énekkara 1972. szeptember 11 — 24-ig Bulgáriában vendégszerepeit. Kórusunk a Szófiai Egészségügyi Minisztérium „RODINA“ nevű énekkará­nak vendége volt, mely tavaly járt nálunk. Kórusunk szófiai hangversenyét Angel Manolov a Bol­gár Népköztársaság érdemes művésze értékelte a bolgár sajtóban. Az értékelést —, mely a hangverseny művészi rangját méltatja — teljes egészében közöljük. A Csehszlovákiai Magyar Tanítók reprezentatív vegyeskórusának szófiai hangversenye Hazánkban szeptember 12-e óta vendégszerepei a Csehszlovákiai Magyar Tanítók reprezen'atív vegyeskórusa, mint a „RODINA“ kórus kedves vendége. Tavaly mi vol­tunk látogatóban az együttesnél Csehszlovákiában és ott hangversenyeztünk. A Csehszlovákiai Magyar Tanítók kórusa 8 évvel ezelőtt alakult, és tagjai a magyar iskolák tanítói Csehszlovákia különböző helyiségeiből. A kórus Csehszlovákiában rend­szeresen hangversenyezik. Ezenkívül a Magyar Népköztársaságban, az LNK-ban, az NDK-ban, Finnországban és Írországban is vendégszerepeit. Részt vettek a Debrecen­ben megrendezett III. Nemzetközi Énekkari Fesztiválon, ahol II. díjat nyertek. A Cork írországi városban 1971-ben megrendezett nevezetes kórus-fesztiválon az együttes női kara I. díjat kapott. A kórus Janda Iván vezető karmester, valamint Ág Tibor és Harakály Tibor kar­mesterek vezetésével ez év szeptember 15-én a Nemzeti Hadsereg Székházában hang- versenyzett, a kórusművek kedvelőinek zsúfolásig megtelt nézőtere előtt. Nagyon ko­moly, érdekes és változatos műsorral mutatkoztak be a világ klasszikusait megelőző kor és a klasszikus kor szerzőinek, valamint a mai csehszlovák, magyar és egyéb Ikülföldi szerzők (Orlando di Lasso, Kodály Zoltán, Eugen Suchoň, Bartók Béla, Bár­127

Next

/
Oldalképek
Tartalom