Szocialista Nevelés, 1972. szeptember-1973. június (18. évfolyam, 1-10. szám)
1972-12-01 / 4. szám - Sz.J.: Az iskolaérettség és az iskolába való előkészítés / Figyelő
s ezzel is segíti a pedagógiai tanácsülések vitáinak színvonalát, de mindenekelőtt a hazafiasságra és a proletár nemzetköziségre való nevelést mozdítja elő. 6. kérdés: Serkentette-e a Tanterv az óvónőket az óvodai nevelőmunka új módszereinek és formáinak alkalmazásában? A válaszok így oszlottak meg: Igennel válaszoltak 17-en; jobbára igennel 7-en; nemmel válaszolt 10. A negatív választ azzal indokolták, hogy a Tanterv a nevelői feladatok össszesítése csupán, és arra kényszeríti az óvónőt, hogy keresse, tanulmányozza a különböző módszereket, eljárásokat, formákat, hogy a Tantervben foglaltakat teljesíteni tudja. Az oktatásnak — foglalkozásnak színesnek kell lennie, hogy mind a gyermekeket, mind az óvónőket kielégítse. Az óvónőket ösztönzi a különböző módszertani segédkönyvek ismerete, a jól megszervezett, tartalmas szemináriumokon, mintaórákon való részvétel. Nem sokat nyújtanak viszont a száraz előadás, régimódi, konvencionális eljárások. A tanterv pozitív értékelésében kiemelik, hogy gondolkodásra készteti az óvónőt: teremtse meg a távlatokat ahhoz, hogy olyan gyermekeket neveljen, akik sikerrel léphetik majd át az alapiskola küszöbét. A bratislavai Predškolská výchova szerkesztő bizottsága az ankétot nem kommentálja, csupán összegezi a válaszokat. Összeállította: Štefan Pačesa, szerkesztő Fordította: Ivanics István, szerkesztő Figyelő Az iskolaérettség és az iskolába való előkészítés RODINA A SKOLA Az iskolaérettség vizsgálatának a célja egyrészt az, hogy megállapítsák a leendő iskolás testi és szellemi fejlettségét, másrészt az, hogy szakszerűen és időben gondoskodhassanak azokról a gyermekekről, akiknek komoly fogyatékosságaik vannak. Ez utóbbiaknál alapos és részletes pszichológiai kivizsgálás, valamint az eredmények alapján megfelelő intézkedés is szükséges (gyógykezelés, helyes irányultságú nevelés és oktatás, esetleg az iskolalátogatás elkezdésének elhalasztása). Az iskolaérettség megállapításának gyakorlata nálunk nem egységes. Túlsúlyban van a kétségtelenül jószándékú, de túlnyomórészt a szubjektív véleményre támaszkodó egyéni döntés, ez elsősorban az iskolaérettséget vizsgáló feladatok megítélésére vonatkozik (pl. konkrét vagy elképzelt tárgy rajzoltatása). A szakszerűtlenül végzett iskolaérettségi vizsgálat félelmet kelt a szülőkben és a gyermekekben egyaránt, s az „első osztályos felvételi vizsga“ anyagáról, feltételeiről megpróbálnak jóelőre információkat szerezni, hogy gyermekeiket 'kellőképpen felkészíthessék erre az „életfontosságú“ eseményre. Már előre gyakoroltatják a gyermekekkel a teszt feladatait, nehogy a gyermek ne álja meg a sarat a vizsgán. Ez az „előkészítés“ természetesen nagymértékben visszatükröződik a feladatmego1 dósokban, de csupán mint nem kívánatos komplikáció, amely olykor teljesen megbénítja az iskolaérettség megállapításának lehetőségét. (Doc. Ph. Dr." J. Jirásek: Jak po- suzuvať školní zralost. Rodina a škola, Praha, 1972. 4. sz.) GYERMEKÜNK Magyarországon az 1970—71-es tanév elején indult meg a már addig is kötelező orvosi vizsgálat mellett a szintén kötelező iskolaérettségi vizsgálat. Az óvodá125
