Szocialista Nevelés, 1972. szeptember-1973. június (18. évfolyam, 1-10. szám)
1972-10-01 / 2. szám - Jakab Istvánné: A logikus gondolkodás fejlesztése a gimnáziumi nyelvtanításban / Középiskoláink számára
szerzési módot sajátíttatjuk el velük. Persze, ezeket az Ismeretszerzési módokat aztán nemcsak a nyelvtani, hanem más ismeretek megszerzésére is alkalmazhatják. De nemcsak az ismeretszerzési módok, hanem a tudományos vizsgálati módszerek használatának az elsajátíttatására is jó eszköz a nyelvtanóra helyes megszervezése. A szemléltetéskor a konkrét nyelvi jelenségeket vizsgáltatjuk, elemeztetjük, azaz analízist végeztetünk. A szabály megalkotásakor az elemzés folyamán kiemelt lényeges jegyeket összegeztetjük, vagyis szintézist végeztetünk. Ugyanez vonatkozik a gyakorlásra is. Az elemzési jellegű gyakorlatok végeztetésekor tulajdonképpen analizáltatunk, a szöveget az adott nyelvi jelenség szemponjából elemeztetjük, a szerkesztési jellegűek végeztetésekor pedig szin- tetizáltatunk, vagyis a nyelvi jelenség segítségével szöveget alkottatunk. A logikus gondolkodás fejlesztésének nagyon hatékony eszköze a helyesen végzett nyelvtani elemzés is. Többször hangsúlyoztuk már, hogy a mondattani elemzésnek csak abban az esetben van logikafejlesztő hatása, és az ismeret- szerzés szempontjából is csak akkor eredményes, ha megláttatjuk a mondatrészek egymáshoz való viszonyát is. Nem elég tehát, ha a tanuló megállapítja, melyik szó milyen mondatrészi szerepet tölt be a mondatban, hanem fontos követelmény a szószerkezeti (szintagmatikus) alapon való elemzés. (Lásd részletesebben a Módszertani megjegyzések a magyar nyelv és irodalom tanításához a gimnáziumok I. és II. osztálya számára, SNP Bratislava 1970, 42—45. old.!) A szóalaktani elemzéssel is logikus gondolkodásra nevelhetjük a tanulót, ha a megfelelő elemzési módszert alkalmazzuk. Pl.: ha megengedjük, hogy az asztallábakat szóalakot így elemezzék: ez összetett szó, az asztal és a láb birtokos jelzős összetételéből keletkezett, s a láb utótagot elláttuk a -k többesjellel és a -t tárgyraggal, akkor nem neveljük helyes szemléletre a tanulókat. Meg kell velük láttatnunk, hogy nem a láb utóragot láttuk el a -k többesjellel és a -t tárgyraggal, hanem már az asztal és a láb tagokból birtokosjelzős összetétellel keletkezett asztalláb szót. Hiba lenne az is, ha például a feltérképez szóban csupán a fel- igekötőt, a tér és kép tagokból keletkezett térkép összetett szót meg a -z igeképzőt látnák, az összekötésekre már nem vezetnénk rá őket. Ha ellenben megmutatjuk nekik azt is, hogy a tér és a kép tagokból keletkezett térkép összetett szót előbb a -z igeképzővel láttuk el (térképez), majd ehhez az igéhez járult a fel- igekötő, a helyes szemléletre és gondolkodásra neveljük őket. Szófajtani elemzéskor se törekedjünk arra, hogy a tanulók egy-egy prolema- tikus szófajú szót kategorikusan besoroljanak egy szófaji kategóriába. Akkor neveljük őket a logikus gondolkodásra, ha megláttatjuk velük, hogy akadnak kettős és kereszteződő szófajú szavak is. Pl.: a puszta szó bizonyos szöveg- környezetben lehet melléknévv is, főnév is. A „Hej, mostan puszta ám igazán a paszta!“ Petőfi-verssorban az első puszta melléknév, a második főnév, tehát kettős szófajú szó. A velem szófajának a megállapításakor nincs szükségünk a szövegkörnyezet megvizsgálására sem, anélkül is el tudjuk dönteni, hogy jelentése alapján társhatározószó, de tulajdonképpen az én személyes névmás hiányzó -vei rágós alakjának a szerepét tölti be, tehát személyes névmás is, vagyis kereszteződő szófajú szó. A tanulók logikus gondolkodásának fejlesztését szolgáljuk azzal is, ha a problémák meglátására, felfedezésére szoktatjuk őket. A gimnázium felsőbb (III.—IV.) osztályába járó tanulóknak lélektani sajátosságuk, hogy nemcsak egyszerűen befogadják az ismereteket, hanem kritikával fogadják őket, keresik az összefüggéseket, s felülvizsgálják az új tananyagot abból a szempontból is, hogyan illeszthető az be eddigi tudásuk rendszerébe. S ha a szokástól eltérő jelenségekkel találkoznak, fennakadnak rajtuk. A tanárnak ki kell használnia és támogatnia kell a tanulóknak ezt a képességét, hiszen a probléma megoldása gyors, eredményes tanulást is eredményez. A magyar nyelv tanulásában számtalan probléma kínálkozik megoldásra. Az a pedagógus tehát, aki 52
