Szocialista Nevelés, 1972. szeptember-1973. június (18. évfolyam, 1-10. szám)

1973-04-01 / 8. szám - Rácz Olivér: Pedagógusi gondolatok

nem utolsósorban női pedagógusainkat, az asszonyokat és anyákat, leendő gyermekek leendő anyjait és anyátlan árvák, kitaszítottak, elesettek önként anyákká magasztosultjait — ki állhat közelebb a gyermek leikéhez, mint ők? Iskoláink túlfeminizáltságáról beszélünk, s a kérdésnek bizonyára van némi alapja: az egyensúly nem kielégítő. De olykor szó esik már az orvosi pálya túlfeminizáltságáról is, kétkedve mérlegeljük a gyermekpszichológusok sorait, aztán, mintegy jobb megoldás hiányában szentesítve a meglévő állapotot, váratlanul női hivatásokról, klasszikus női foglalkozási ágakról kezdünk beszélni. S közben elfelejtjük, hogy a nők tömeges foglalkoztatottságát végső fokon az első, majd még fokozottabban a második világháború idején fellépett munkaerőhiány hozta létre, s elfelejtjük azt is, hogy a ma klasszikusoknak elfogadott női hivatások néhány évtizede még elképzelhetetlenek voltak a nők számára. Curzio Málaparte világhíressé lett Kaput-ja még nem is olyan régen kesernyésen állapította meg: „A nők is elveszítették a háborút“. Bennünket az eltelt huszonöt év másra tanít: A nők is építik az új világot. Az élet halad a maga útján, s a nők foglalkoztatottsága ma már ugyanúgy adottság és rátermettség kérdése, mint a férfiaké, a fehér foltok őket, elsősorban őket vá rják az alkalmazott gyermekpszichológia területén.

De a pedagógus, legyen bár nő vagy hivatásának élő férfi, hivatásának keretein belül is — egyéniség. Felnőtt a gyermekek között: az erkölcsi és emberi magatartás, az egyértelmű, félreismerhetetlen politikai elkötelezettség példaképe. És a szülőföld, az otthoni táj szeretetéé, a hazaszereteté is. Szlovákiai magyar tannyelvű iskolákon a nemzeti hagyományok, az anyanyelv, a nemzeti kultúra fáradhatatlan ápolása mellett ez az erkölcsi norma és szocialista erény is kötelez. A forradalmár Kazinczy Ferencnek, a nemzet ébresztge- tőjének, jakobinusok toborzójának múltból a mába visszhangzó szavai figyelmeztetnek rá: „Ki minél jobban tud görögül, annál semmirevalóbb — ezt mondták valaha Rómában, s ennek magunk között is látjuk példáit. Tudni — a jónak mindent hasznos. S aki rossz akar lenni, rossz lesz, ha csak magyarul tud is. Vannak rá példáink.“

A szocialista iskola 25 éve bebizonyította, hogy pedagógusaink zöme fel- növekedett vállalt feladataihoz. Tisztában van vele, hogy élő emberanyaggal dolgozni gyönyörűség és felelősség. Tisztában van vele, hogy a pedagógus alkotó ember, aki emberi üzenetet közvetít embertől emberig, tisztában van vele, hogy a Csehszlovákia Kommunista Pártjának XIV. kongresszusa által megszövegezett irányelvek és az újjáépítés öt éves terve a szocialista iskolát és annak irányítását is lekötelezik, s hogy az áltála nevelt és felkészített fiatalok további győzedelmes öt éves tervekben fogják majd hasznosítani a szocialista iskola különféle szintjein elsajátított tudásukat. Éppen ezért még fokozottabban kell tudatosítania azt a sürgető alapelvet, hogy a szocialista iskola, a szocialista pedagógus számára nem létezhet elveszett emberanyag: a tudás közvaauon.

f*Köszöntse hála, tisztelet, megbecsülés a pedagógusokat, köszöntse üdvözlet f az alkotó embert, aki tudja, hogy a legjobb nevelő a lelkiismeret, s azt tudja, hogy ezek a szavak éppúgy ama jakobinus Kazinczytól, a nagy nevelőtől r származnak, mint ahogyan tőle származik a nyelvújítás három legszebb, pe- \ dagógusokra legkötelezőbb szava: Jellem, szellem és szorgalom.

Hogy a szocialista iskola s a szocialista iskolában a csehszlovákiai magyar pedagógus is méltón kezdje el az új negyed évszázadot, hogy a tudás valóban közvagyonná váljék, s hogy az elv és az eszme győzedelmeskedjék.

228