Szocialista Nevelés, 1972. szeptember-1973. június (18. évfolyam, 1-10. szám)
1973-02-01 / 6. szám - Sabo, Alexander: A Magyar Iskolatelevízióról szerzett jó talapsztalataink
A természetes számok halmazában minden természetes számhoz megadható egy újabb természetes szám, amely megmutatja, hogy az adott számhoz hány olyan nála kisebb természetes szám található, amellyel az adott szám viszonylagosan oszthatatlan. Ez az összefüggés egy adott szám és a nála kisebb, de a vele viszonylagosan oszthatatlan számok száma között függvényszerű összefüggés, amit már Euler (1707—1783] felfedezett és <p (a]- val jelölt. Róla nevezzük Euler-féle függvénynek. Tehát a mi konkrét esetünkben:. <fí392) = 392 / 1 -4-/./ 1 —±/.16e E feladattípus további változata, amikar egy harmadik halmaz elemei is adva vannak. és az előző két halmazzal van közös elemük. Ezen feladatokkal azonban már helyszűke miatt nem tudunk foglalkozni. Mivel a korszerűsített tananyag ilyen feladatok tárgyalását is tartalmazza, és mivel ezek a gyakorlatban is előforduló helyzeteket írnak le, a velük való megismerkedés szükséges és időszerű. A Magyar Iskolatelevízióról szerzett jó tapasztalataink ALEXANDER SABO A fejlett európai államokban ma már senki sem kételkedik a legnépszerűbb tömegkommunikációs eszköznek — a televíziónak — szükségességéről és rendkívüli hatékonyságáról. A televízió ezt a 'krédóját elsősorban a tudományos, társadalmi és gazdasági életben való rendkívüli érvényesülési lehetőségével érte el, valamint azzal a készségével, hogy a helyi, de a világjelenségekre is az élet minden területén gyorsan reagál. A televíziónak az utóbbi időben az informatív, agitáló és szórakoztató szerepén kívül még egy nemkevésbé fontos szerepe van, és ia társadalom gyors iramú fejlődése miatt — mondhatnánk — nélkülözhetetlen feladatot teljesít az iskolai, de nem csak az iskolai ifjúság nevelésében és művelésében. A televízió iskolai használatának egyik fő oka a kép vonzóereje, ami abban rejlik, hogy képes a jelenségeket, eseményeket keletkezésük pillanatában rögzíteni, ezzel mintegy megjeleníti őket és egyúttal gazdag szemléleti anyagot ad, s ez nem csekély segítséget jelent a tanulók számára különösen az ilyen segédeszközöket nehezen beszerezni képes iskolákban. Didaktikai szempontból a televízió audio-vizuális segédeszköz, amely fölhasználja a 'többi audio-vizuális segédeszköz előnyeit és amely a valóság dinamikus, élő és hű ábrázolásával sokoldalú s mégis egységes szemléletet teremthet a gyakorlatban sokszor megközelíthetetlen dolgok, természeti és társadalmi jelenségekkel kapcsolatban, olyan szemléletet, amilyent nem lehet sem élő, sem leírt szóval helyettesíteni. A televízió éppen ezekért a tulajdonságaiért az emberek nevelésének-művelésének az óvodás kortól kezdve mindvégig nélkülözhetetlen eszköze. Egyes országokban a televíziós oktatásnak tömegjellege van. Például Ausztráliában, ahol a farmok a központoktól néha több száz kilométernyi távolságra is fekszenek, az életet és így az iskolai évet sem képzelhetik el televízió nélkül. Mindaz, amit itt elmondtunk, sajnos szlovákiai, sőt csehszlovákiai viszonyaink számára is kissé irreális. Természetesen nem szeretném lebecsülni iskolatelevlziónk szerepét, ellenkezőleg. Ennek módjában van és kell is teljesítenie az oktatómunkában a modern audio-vizuális segédeszköz feladatát. Minthogy azonban ezen a téren nem rendelkezünk ilyen tapasztalatokkal, meglátogattuk a szomszédos Magyarországot, ahol az iskolatelevízió kétdiárom lépéssel megelőzött minket. A Magyar Népköztársaságban az alapiskolák számára a televízió adást 1964-ben kezdték (nálunk két évvel később], és a Szlovák Szocialista Köztársaság Oktatásügyi Minisztériuma és a Szlovák Televízió közt egyezményt írtak alá. Kezdetben a magyar 186
