Szocialista Nevelés, 1972. szeptember-1973. június (18. évfolyam, 1-10. szám)

1973-02-01 / 6. szám - Hasák Vilmos: A februári győzelem tükröződése az oktató-nevelő munkában

2. A februári győzelem olyan esemény, mely időben közel esik hozzánk, s ez befolyással van a tanítók hozzáállására is. Többségük részese volt az eseményeknek, akárcsak a szülők egy része is. Ebből a szülők esetében az következik, hogy akkori politikai hovatartozásuk szerint értékelik esetleg a helyzetet, s ez az értékelés némely esetben ellenkezik a szocialista történelemszemlélettel. Történelemszakosaink esetében ezt nem tételezzük föl, itt viszont az a veszély áll fenn, hogy a pedagógus a szubjektivitás szűrőjén átjutott tapasztalatokra támaszkodik, és sokszor úgy gondolja, mint a történelmi eseményeket átélő átlagember általában, hogy az már csak természetes, hogy ha átélte, akkor teljes egészében érti is őket — sajnos azok igazi mozgatórúgói néha homályban maradhatnak előtte. A tanító élményszerűbhé teheti a magyarázatot saját maga átélte epizódszerű események előadásával, szocialista történelemtudományunknak a februári események értékelésében elért eredményeit azonban nem szabad figyelmen kívül hagynia. A szülők többsége pedig, a nemzetiségünket e korszakban ért sérelmek meghatározta nézőpontból a februári győzelmet megelőző és a szocialista átalakulást elősegítő eseményeket is hajlandó bagatellizálni.

3. A fentiekhez kapcsolódik harmadik észrevételünk, éspedig annak kifejtése, mit is jelentett nemzetiségi mikrotársadalmunk számára a februári győzelem. Sajnos e tekintetben a tankönyv szövege elég szűkös: több következetlenséggel is találkozhatunk. Megemlíti például, hogy a februári győzelem tette csak lehetővé a csehszlovákiai magyar népcsoport egyenjogúsítását, de az anyagban sehol sincs szó a magyarság jogfosztottságáról. így a tanulók képtelenek az eseményeket összefüggéseikben látni. A magyarázatban teljes egyértelműséggel helyt kell kapnia annak a ténynek, hogy Szlovákiában a „Demokrata Párt 1946-os győzelmének következtében sok felelősségteljes funkciót a volt ludákfasiszták ragadtak magukhoz“, s különösen ez a politikai réteg késleltette a nemzetiségi kérdés igazságos megoldását, ez gátolta különösen a magyar kommunistáknak a politikai életbe való visszakerülését. így értik meg aztán a tanulók, hogy nemzetiségi társadalmunk számára miért jelentett kettős felszabadulást a februári győzelem, a szocialista eszmék győzelme.

4. Végül nagyon fontos annak a ténynek a kiemelése, hogy Csehszlovákiában nem elszigetelten győzött a szocialista forradalom: így történt ez Magyar- országon és a többi kelet-európai államban is. Részletesebb tárgyalást érdemel a görögországi helyzet, ezzel kapcsolatban ugyanis meg lehet (értetni a tanulókkal, hogy milyen úton fejlődött tovább, illetve mennyire elmaradott ma az az állam, ahol a háború utáni forradalmi harcban a reakció győzött.

Rövid cikkünkben nem tartottuk fontosnak, hogy módszertani tanácsokat adjunk, csupán az események tárgyalásának buktatóira próbáltunk rámutatni. Röviden talán még annyit, hogy minden alkalmat ki kell majd használni arra, akár a tanítási órán, akár azon kívül, hogy a tanulók minél jobban megértsék a februári győzelem nagyságát. Gondolunk itt például faliújságok szerkesztésére, irodalmi műsorok összeállítására, s a tanítási órán fényképdokumentumok vetítésére. (K. L.)

A magyarórákon már a kilencéves alapiskola 2—5. osztályában is alkalom adódik rá, hogy a tanulók (életkorának megfelelően és felfogóképességéhez mérten ismertessük meg őket a februári események jelentőségével, fontosságával és az 1948 óta bekövetkezett mélyreható változásokkal. A tanító a tankönyvekben található és a februári témára vonatkozó olvasmányokat egészítse ki megfelelő magyarázattal, és példákkal mutassa be, hogy amióta a dolgozók vették át a hatalmat, a Csehszlovákiában élő nemzetiségek a csehekkel és a szlovákokkal karöltve építik és szépítik szocialista hazánkat. Szorgalmas dolgozóink munkája és a februári győzelem óta elért eredmények közelebb fogják hozni tanulóinkhoz a csehszlovák szocialista hazafiság és a proletár nemzetköziség fogalmát.

168