Szocialista Nevelés, 1972. szeptember-1973. június (18. évfolyam, 1-10. szám)

1972-12-01 / 4. szám - Ankét az óvodai nevelésről / Óvodai nevelés

Az ankét egyes kérdéseire a válaszok a következőképpen hangzottak:

1. kérdés: Az óvónő melyik évben végzett: a válasz a következő: 1944— 1950-ben 3-an; 1953—1960-ban 15-en; 1961—1969-ben 16-an végeztek, összesen tehát 34-en. Mint a kérdésre adott válaszbői kitűnik, az ankéten jobbára a fiatalabb óvónők és óvodai igazgatónők vettek részt.

2. kérdés: Hol működnek az óvónők? Az ankéton résztvevő 34 óvónő közül 26 városban, 8 pedig vidéken működik.

3. kérdés: Munkabeosztásuk a következő: 17-en igazgatónők, 17-en óvónők. A munkarend értelmében lés az osztályok számától függően az igazgatónők hetente 15 órát foglalkoznak közvetlenül a gyermekekkel, míg az óvónők 21—24 órát. Megjegyezzük, hogy 1972. szeptember 1-től az új fizetési rendezés életbeléptével pontosan differenciálták az óvónők és az óvodai igazgatónők munkakötelezettségeit.

4. kérdés így hangzott: „A Program (tanterv) a nevelési tevékenység melyik részét segítette leginkább?“ 9-en az értelmi nevelést, 7-en a testnevelést, 6-an az erkölcsi nevelést, 2-en a munkára nevelést, 1 a képzőművészeti nevelést, 1 a zenei nevelést jelölte meg. Ezeken a főbb nevelési összetevőkön kívül a Tanterv elősegítette a közlekedési fegyelemre való nevelést, továbbá hozzájárult a nevelői munkaterv összeállításához, a gyermekek ismereteinek fejlesztéséhez és egyúttal arra késztette az óvónőket is, hogy bővítsék logopédiai ismereteiket. A megkérdezettek elismerően nyilatkoztak a nevelői feladatok pontos meghatározásáról — a gyermekek 6 éves koráig terjedő minden időszakban.

A Tanterv hiányosságai: A Tantervben konkrétabban kellett volna meghatározni a képzőművészeti (4 megkérdezett), s a zenei nevelés (3 megkérdezett) feladatait. 2-en úgy vélték, a Tanterv keveset foglalkozik a helyes közlekedésre való neveléssel. 1 óvónő véleménye szerint keveset foglalkozik a Tanterv az anyanyelvi neveléssel. Ügy vélik, a Tantervet fel kellene dolgozni negyedévekre; nem eléggé konkrét az értelmi nevelés fejezete, hiányzik a Tantervből a segéd-szakirodalom.

Mit hiányoltak az óvónők a hivatásukra való felkészülésük során a középiskolában?: 6-an úgy vélik, hogy nem volt elégséges a gyakorlatra való felkészítés. 1 óvónő a játékok és foglalkozás megszervezésére való felkészítés jobb módszertani előkészítését, egy másik a bábukkal való bánásmód előkészítését hiányolja. Általában a pedagógiai és pszichológiai ismereteknek a gyakorlatban való alkalmazását sürgetik.

5. kérdés: Milyen segítséget várnak a Predškolská výchova folyóirattól?

— Az új módszerek bevezetése során több gyakorlati anyagot közöljön a lap (5);

— nyújtson tájékoztató jellegű segítséget az időszerű kérdéseket illetően;

— foglalkozzék többet a fiatalok munkájával (1);

— legyen benne több cikk az anyanyelvi és a zenei neveléssel foglalkozó témakörből;

— közöljön több írást a didaktikai segédeszközök gyakorlati felhasználásáról;

— nyújtson segítséget az egyosztályos óvodákban működő tanerőknek;

— legyen a lapban több versike, dalocska, dramatizáció (jelenet).

5b. kérdés: Milyen segítséget nyújtott a folyóirat?

Általában az igazgatónők és óvónők elismerően nyilatkoztak a lap mostani színvonaláról. 24-en konkrét példákat hoznak fel, ahol megemlítik azokat a témaköröket, amelyekkel a folyóirat jó színvonalon foglalkozik. Legtöbben az egyes évszakoknak megfelelő különböző játékok közlését dicsérik. Tetszést váltottak ki körükben a szakemberek tanácsa, valamint tapasztaltabb kolléganőik módszertani útmutatásai is. Elismeréssel nyilatkoztak a fiatal tanítónőknek nyújtott sokoldalú segítségről. A lap aktuális nevelési problémákat közöl,