Szocialista Nevelés, 1972. szeptember-1973. június (18. évfolyam, 1-10. szám)

1972-11-01 / 3. szám - Hofer Lajos: Könyvekről / Könyvekről

Könyvekről RITOOK ZSIGMOND és dr. GYAPAY GABOR Tanári kézikönyv a történelem tanításához a középiskolák Ml. osztályában (Tankönyvkiadó, Budapest, 1969.) A kézikönyv kettős segítséget nyújt a történelmet tanító szaktanároknak, mivel­hogy: a) módszertani kérdésekkel foglalkozik, b) továbbá tudományos tárgyi tájékoz­tatást is nyújt. A vázlatkészítéshez is pontos, szakszerű utasításokat kapnak a történész-pedagógu­sok. A könyv elején összefüggő vázlatban rög­zítik a táblán az egész közösen feldolgo­zott anyagot. Később ezt a tanulók otthon is elkészíthetik az iskolában hallott ma­gyarázat alapján. Nagy előnye a könyv­nek, hogy minden anyagrészhez gazdag bibliográfiát ad. Az órán kívüli munkát is kellőképpen értékelik a szerzők, szem előtt tartják a történelemszemlélet fejlesztésének számos lehetőségét. E kitűnő könyv általános módszertani tanácsokat nyújt a tanulók aktivizálásával, képzési feladatokkal, ne­velési fogalmak kialakításával, a kérdezés helyes módszerével, a táblavázlatokkal, a számonkéréssel, ismétléssel, szemléltetés­sel, szemléltető gyűjtemények felhaszná­lásával, forrásfeldolgozással, iskolán kí­vüli munkával, a szakkörök vezetésével kapcsolatban. A szerzők közlik a szakiro­dalmat is. Mindezen kívül megadják a be­szélgető óra jellegének módszertani me­netét is, pl.: 1. A történelem, az ember történelme. Miért? 2. A fejlődés térben és időben megy végbe. Tájékozódás: a) térben, (térkép használata a tanu­lásnál) b) időben (időszámítás) 3. Honnan merítjük a fejlődés tényeire vonatkozó ismereteinket? a] Tárgyi emlékek: csontok, embertan (antropológia J eszközök, régészet (archeológia) épületmaradványok b] írott emlékek: feliratok, oklevelek, levelek, naplók, történeti munkák. c) Szellemi hagyatékok: nyelvek, nyelvtudomány néphit, népszokások, néprajz (etnográfia) népköltészet, népzene. 4. A történelemtudomány ezek között az adatok között keres összefüggéseket, törvényszerűségeket. Minden egyes anyagrésznél megadják a szerzők a szaktanároknak a helyes mód­szertani utasításokat abból a szempontból is, hogy hogyan kell a tanulókkal az összefüggéseket megláttatni és logikusan tanulni a történelmet. A könyvíróknak dicséretére válik az is, hogy a szakközépiskolák részére a csök­kentett anyag tanítására is helyes utasí­tásokat nyújtanak. Továbbá itt is minden anyag után megadják a szakirodalmat is. Egyes anyagrésznél, mint pl.: A görög­perzsa háborúknál vázlatszerűen, de logi­kus alapon megadják az óra helyes mód­szertani menetét is. Mind a görög, mind az ókori Róma tör­ténelmét a szaktanárok segítségére helye­sen mutatják be. Az ókor után a korai feudalizmust, az V—X. századot tárgyalják, szintén mód­szertani utasításokkal ellátva. Majd a feu­dalizmus virágkorát tárgyalják (XI—XV. sz.). A könyv kitűnő segédkönyv mind a kö­zépiskolákban, mind a kilencéves isko­lákban tanító történészeknek. A kézikönyv nagy pozitívuma a nagy­szerű módszertani utasítások, minden té­mához a megadott teljes irodalom, vala­mint a történelmi események helyes mar­xista tanítása és az ok-okozati viszony fel­tárása. PhDr. HOFER LAJOS 93

Next

/
Oldalképek
Tartalom