Szocialista Nevelés, 1972. szeptember-1973. június (18. évfolyam, 1-10. szám)
1972-11-01 / 3. szám - (Z.): Az olvasóvá nevelés problémái / Figyelő
A TANÍTÓ Az olvasási készség fejlődésével rendszerint együtt jár az irodalmi érdeklődés fejlődése is. A küszködve és akadozva olvasó gyermek idegenkedik a könyvtől, a könnyed, biztos olvasási készség birtokában szomjazza az őt érdeklő könyv olvasását. Mindent meg kell tehát tennünk az olvasási készség tantervben előírt színvonalának az elérésére. Ez előfeltétele a tanulók irodalmat kedvelő, rendszeres olvasóvá nevelésének. Oláh Gyuláné leírja, hogyan szerezte meg negyedik osztályos tanulóinál az életkoruknak megfelelő, rendszeres olvasást. Először a „Legkisebbek olvasmányai“ ajánló bibliográfiát tanulmányozta át, s összeválogatta azokat a könyveket, amelyek kapcsolódtak a tanmenet anyagához. Külön munkatervet is készített arról, melyik tanítási anyaghoz milyen könyveket használhat fel. „A nép élete régen és ma témakörben pl. a következő könyveket jegyezte ki. Ro- dari G.: Jáncint úrfi a fillentők birodalmában — Szántó Gy.: A három vaskorona — Unger M.—Szabolcs O.: Magyarország története — Major K.: Évezredek története — Móricz Zs.: A nehéz kétga- rasos. A természet világa és az emberi munka témakörhöz: Gergely E.: A homokvár titka — Dorhov A.: Törpék és óriások — íljin M.: Százezer miért — Noszov N.: Hurrá itt a nyár — A természet világa. — Nóber P.: Kirándulás növényországba — Zoltán P.: Hogyan készült? Otthoni önálló olvasásra többek között: Petőfi János vitézét, — Defoe Robinsonét, — Andersen: A rendíthetetlen ólomkatona c. meséjét stb. tervezte. A tanulók könyvtári beiratásával kezdte a munkát. A tanítási órákon az anyaghoz kapcsolódó könyvből a legizgalmasabb részt felolvasta vagy a jó olvasókkal olvastatta. A könyvet bemutatta, ismertette a címét és íróiát. Az olvasottakról szóban is beszámoltatta a tanulókat. Örsi összejöveteleken Mesemondó, Szavalóversenyt rendeztek. A leggyengébb tanulók is produkáltak 4—5 mondatot az olvasott mesékről. A győztes őrs névsora a rajzfalra is felkerült. (Oláh Istvánná: így nevelek olvasóvá. 1971. 3. sz. 25. old.] A folyóirat 12. számában dr. Csorna Vilmos ír a 4. osztályos olvasástanítás néhány mozzanatáról. Véleménye szerint a 4. osztályos tanuló még csak éppen belekóstolt az olvasásba. Az előző évek főként azzal teltek el, hogy küzdött a bonyolult technikai készség megszerzéséért, a szövegelemző eljárások elsajátításáért. Ez korántsem azonos módon megy végbe minden gyermeknél. A szövegelemzés eljárásainak további ismertetésére, az olvasáskészség fejlesztésére, az olvasási kedv élesztgetésére és gondos ápolására feltétlenül szükége van a továbbiakban is minden tanulónak. Az olvasási kedv ápolásával kapcsolatban hangsúlyozza, hogy a 4. osztályban rá kell szoktatni a gyermekeket az olvasókönyvön kívüli könyvek használatára. Az olvasókönyv a témát jelöli meg, a legfontosabb tudnivalókat rögzíti, de nem foglal magába mindent! A könyvek, folyóiratok és újságok segítségével tárjuk szélesebbre a valóság kapuját. Tekintsük úgy az olvasmányok feldolgozását, mint más szövegek bemutatásának egy lehetőségét. A könyvre szoktatás másik útja az, hogy a tanulókat késztetjük szöveggyűjtésre. Az órán az lesz a legnagyobb jutalom, ha valaki bemutathatja a témához keresett szöveget, és ezzel sikerül társai ismereteit, élmény- és érzelmi világát gazdagítani. Számos pedagógus arra szoktatja tanítványait, hogy mindig legyen náluk más könyv is az olvasókönyvön kívül. így nem jelenthet problémát a fejlettebb olvasók hasznos és érdekes foglalkoztatása, amikor a pedagógus az egész osztályközösség érdekében külön csoportokban foglalkozik a gyengébbekkel, a lemaradókkal. Megvalósulhat az, hogy nem egy-egy ..agyontanult“ szöveget sulykolnak érdektelenül a gyermekek, hanem a kíváncsiságukat valóban felkeltő és ébrentartó munkát végezhetnek. MÓDSZERTANI KÖZLEMÉNYEK E folyóirat gondozásában jelenik meg Kincskereső című ifjúsági irodalmiművészeti folyóirat, amelynek az az alapvető rendeltetése, hogy az „Olvasó népért“ mozgalom célkitűzéseinek megfelelően, a 10—14 éves fiatalok olvasás iránti érdeklődését fokozza, esztétikai ízlését fejlessze. A folyóirat szerkesztésében marxista esztétikai és pedagógiai elvek az irányadók. A szerkesztők szerint az olvasásra 91
