Szocialista Nevelés, 1971. szeptember-1972. június (17. évfolyam, 1-10. szám)

1971-11-01 / 3. szám - Tankó László: Új utak keresése az irodalom tanításában / Középiskoláink számára

menyeknek stb. a b3imitatásával tették színesebbé, teljesebbé. Ilyen kezdeményezésnek lehettünk a tanúi például Komáméban Gáspár Tibor irodalmi óráin, ami később aztán megfelelő támogatás és időhiány miatt úgy tudom, egyre csökkent, míg aztán egészen elmaradt.

Amint e két dologból is látható, az irodalomtanítás komplexitására már nálunk is történtek kísérletek, és a szóban forgó cikk elvi fejtegetéseivel csak egyetérthetünk. Az út, amelyet tehát követni kell, az a művészeti ágak egységében adódik, az irodalom, a zene, a képzőművészet egységes értelmi, de főleg érzelmi hatásában. Csak utalni szeretnék például a gimnáziumokban nemrég bevezetett esztétikai nevelésre, amely az anyag struktúrájában körülbelül ugyanazokra a stíluskorszakokra épül, mint az irodalomé: ókor, középkor, románkor, gótika, reneszánsz, barokk, klasszicizmus, romanticizmus, realizmus stb. A kettőt tehát, mármint az irodalmi és esztétikai nevelést, csak egyetlen lépés választja el egymástól, és kölcsönös felhasználásuk természetesen adódik, azaz hogy adódhatna, ha mindenre nem két tantárgy keretében és nem eltérő időszakban kerülne sor. Míg az irodalomtanítás a gimnáziumnak mind a négy osztályán végighúzódik, az esztétikai nevelés csak a két első osztály tananyagában van mintegy összesürítve. Ez pedig egyben azt is jelenti, hogy már csak azért sem lehet a két hasonló jellegű és beosztású tananyagot teljesen párhuzamosan, egymás erősítésére és támogatására felhasználni. Addig is azonban, amíg a fejlődés létre nem hoz egy komplex művészeti tantárgyat, sokkal hasznosabbnak mutatkozna az a megoldás, hogy az esztétikai nevelés négy osztályra terjedne ki, ha mindjárt csak heti egy órában is.

A komplex esztétikai nevelés kialakítására az utóbbi időben egyébként éppen Magyarországon történtek jelentős kísérletek (sőt nemcsak a közép-, de az általános iskolákban is). A Magyartanítás 1971. augusztusi számában két cikk is a komplex esztétikai nevelés kísérleteivel foglalkozik. Az elgondolás illusztrálására érdemes megfigyelni 1—2 óra felépítését. így például a gimnázium I. osztályában év elején, még az iro dalmi koroktól független előkészítési szakaszban, az ember érzés- és gondolatvilágának, jellemének, cselekedetének művészi megformálását atermészet és az ember, azem be r és azemberkapcso- 1 a t á b a n vizsgálva, az óra szemléltető anyagát a következő alkotások képezik:

— Goethe: Talált kincs,

— Puskin: Madárka,

— Beethoven: IX. szimfónia IV. tétel,

— Derkovits: Kapudöngetők,

— Garai: Artisták.

Vagy egy másik példa: Arany balladai művészete és a műfaj vizsgálatakor a történeti témák jelentkezését, mint a korszak sajátos témakörét, a következő műalkotások elemzésével figyeltették meg:

— Arany történelmi balladái: V. László, A walesi bárdok, valamint a Hunyadi-témakörhöz kapcsolódó balladák;

— Székely Bertalan ,,V. László és Czillei Ulrich” (és a bevezető órák történelmi képei),

87