Szocialista Nevelés, 1971. szeptember-1972. június (17. évfolyam, 1-10. szám)
1972-02-01 / 6. szám - Sz.J.: Miről írnak a szlovák és a cseh testvérlapok? / Figyelő
— Az én hógolyóm a legnagyobb. —- Az nem is hógolyó — kiáltotta a másik —, hanem a hóember feje. — Készítsünk hóembert — kiáltották valamennyien, és munkához láttak. Ott álltam közöttük, de csak akkor jutottam eszükbe, amikor már elkészült a hóember. — Övó néni, csináltunk hóembert. Ez nem olvad el. — Miért nem olvad el? — kérdeztem. — Mert itt kinn már hideg van — felelték valamennyien. Télen képzőművészeti órát is tarthatunk a szabadban. Megfelelő számú edényben temperafestéket keverünk össze. Cél a fenyőfa festése. Először felhívom a gyerekek figyelmét a fenyőfa arányaira és színére, majd minden edényhez négy-négy gyereket állítok. Négy utat jelölök ki az edény körül, majd figyelmeztetem a gyerekeket, hogy a másik munkájára rálépni nem szabad. Megállapításom hogy a szabadban festett fenyőfa sikeresebb az osztályban festettnél. A gyerekek szabadabban, merészebben, nagyobb területen bánhatnak az ecsettel, és fölszabadultabbak a friss levegőtől. A szabadban ugyanígy jégcsapokat is festhetünk, vagy rajzolhatunk a hóban, például hurkapálcikával. Megfelelő irányítással ezek a gyermekrajzok közvetlenek, színesek lesznek. Figyelő Miről írnak a szlovák és a cseh testvérlapok ? PEDAGOGIKA A CSKP múlt év májusában megtartott kongresszusán nevelésügyi, iskolaügyi, gazdasági szakemberekből, politikusokból összeállított bizottságok elemezték a csehszlovák iskolaügy fejlődését 1945-től napjainkig, összehasonlítást végeztek más szocialista országok, fejlett iparú kapitalista országok iskolaügyi törekvéseivel, s megállapították az iskola- és a nevelésügy fejlesztésének leglényegesebb alapelveit. Az eddig megjelent tanulmányok elsősorban az oktatási és nevelési intézmények hatalmas mennyiségi fejlődését, valamint az ifjúság és a felnőttek nevelésének, képzésének pozitív irányú minőségi változásait konstatálják. A vitathatatlanul nagymérvű fejlődés megállapítása nem zárja ki a fejlődésben mutatkozó ellentmondások kimutatását (különösen az eszme-politikai, az erkölcsi és a munkára nevelés területein.) Kritikusan értékelik azt a tényt, hogy a kilencéves alapiskola tanulóinak 20 %-a iskolakötelezettsége befejezésekor nem jut el a 9. évfolyamba, valamint azt, hogy az általános és szakközépiskolák, illetve a felsőbb fokú iskolák tanulóinak osztályösszetétele nem felel meg a szocialista társadalom szociális struktúrájának. Az eddigi tanulmányok hiányolják egyrészt a lemaradó gyermekekkel folytatott munkát, másrészt a tehetségesek sokoldalúbb támogatását. Arra is rámutatnak, hogy a 15 éveseknek majdnem 15 %-a egyenesen a termelésbe megy és semmiféle további nevelésben, képzésben nem részesül. Alsó tagozaton különösen magas az elégtelen előmenetel. Feltételezhető, hogy a különösen tehetséges gyermekek minden társadalmi rétegben (osztályban) az ország bármely területén arányos megoszlásban találhatók. Ezért szükséges, hogy mindenki egységes iskolában művelődhessék, amely természetes közösségben biztosítja a fejlődést mindenki számára, s amely a szocialista társadalom számára legnagyobb, értékek, a tehetségek felfedezését és továbbfejlesztését biztosítja. A szocialista nevelés és képzés rendszere a kommunista nevelés célkitűzéseiből indul ki, s az eddigi dokumentumok, tanulmányok mind azt demonstrálják. 190