Szocialista Nevelés, 1971. szeptember-1972. június (17. évfolyam, 1-10. szám)
1971-10-01 / 2. szám - (K.D), Sz.Z., O. Gy.: Könyvekről / Könyvekről
értetődően elítéli azonban a másik végletet is, miszerint kizárnak bármiféle együttműködést az iskolával. Ez egyrészt az iskola nevelőmunkája iránti érdeklődés teljes hiányáról tanúskodik, másrészt azt is jelenti, hogy az iskolából szinte kitiltják a pionírokat, nem adnak számukra helyiséget stb. Arra a kérdésre, hogy mit vár a pionírszervezet az iskolától, a szerző a következőket válaszolja: politikai, szakmai és anyagi támogatást. Szakmai támogatáson érti például a pionírszervezet dolgozóinak iskoláztatásában nyújtandó segítséget, illetve a vezetőnek nyújtott segítséget a nevelési problémák megoldásához. Foglalkozik a továbbiakban a fiatal tanítók és az ifjúsági ill. gyermekszervezet kapcsolatának kérdéseivel is. A CSKP megalakulásának 50. évfordulója és a csehszlovákiai magyar iskolaügy 20 éves fennállásának alkalmából jelent meg a közelmúltban a „Tanítói Szemmel III.“ című tanulmánykötet. Szerény külső a jelentős évfordulókhoz méltó tartalmat takar. A lírai hangvételű „előszónak szánt visszaemlékezés“ — Rácz Olivér tollából — emelkedettségével, szép hasonlataival, képeivel fejezi ki a hazafiság és a proletár nemzetköziség gondolatát, s hívja fel a figyelmet a kötetben foglalt „önismeret anyagához“ tartozó „folyamatosságot bizonyító“ tanulmányokra. A csehszlovákiai magyar tanítási nyelvű iskolák két évtizede címen Mózsi Ferenc fejti ki gondolatait a 20 év alatt megtett útról. Tanulmányában nemcsak a summázást végzi el, hanem a magyar iskolák továbbfejlesztésének kérdéseit is vázolja. Nagyon hasznosnak tartjuk ezt a józan mértéktartással a tények és azok összefüggéseit objektív módon feltáró kitűnő elméleti felkészültséggel megírt terjedelmes tanulmányt. Jelentős, mert amellett, hogy elismerve az eddig kifejtett, nagy energiát igénylő erőfeszítéseket, minden pedagógusban önbizalmat ébreszt, a korszerű szociológiai, társadalmi, gazdasági és lélektani ismeretek fényében vizsgálja a csehszlovákiai magyar iskolák továbbfejlesztésének lehetőségeit. Vázolja az országos művelődési szinthez való kiegyenlítődés perspektíváit, s az azt gátló olyan tényezőket, mint például az „akart- ság“ képviselőinek nézetei, melyek szerint a jelenlegi problémákat (lemorzsolódás, az országos átlagnál alacsonyabb műveltségi igényszint stb.] pusztán a pedagógiai propaganda segítségével meg lehet oldani, ki lehet küszöbölni. Nem is kell különösebben hangsúlyozni, hogy e nézetek követői a „pedagógiai idealizmus hibájába“ estek. A szerző érdekes gondolatokat fejt ki a társadalmi nyelvhasználat és az iskola tanítási nyelvének viszonyáról. Megállapítja többek között, hogy ... „a nyelv társadalmi használati értéke egyenesen arányos az iskola tanítási nyelv választását befolyásoló többi tényezőt is Vázolja az egyes iskolatípusok fejlődését és további kiépítésének időszerű kérdéseit. Mondanivalóját rendkívül érdekes összefüggéseket mutató, áttekinthető táblázatokkal szemlélteti. A szerző megalapozott érvékkel bizonyítja, hogy a csehszlovákiai magyar iskolák további fejlődése „hozzáértést és tudományos objektivitást, a dolgok bonyolult összefüggéseiben látását követeli meg, nem utolsósorban pedig annak tudatosítását is, hogy a kérdés optimális megoldása függvénye a csehszlovákiai magyarság politikai, gazdasági és kulturális kiegyenlítődése folyamatának“. Meggyőződésünk, hogy a szerző által is fontosnak tartott magyar pedagógiai kutatás kibontakoztatásához sok hasznos gondolattal járul hozzá a tanulmány. A következő tanulmány szerzője dr. Arató Endre az ismert magyar történész. A magyar-cseh-szlovák kapcsolatok neves kutatója tanulmányában a kapcsolatok kezdeteivel, kialakulásával és formáival foglalkozik a reformkortól a felszabadulásig eltelt időszakban. A tanulmány nagy érdeme, ha nemcsak történelmi szempontból hoz újat, hanem nevelési szempontból is nagyon jelentős, mert tényekkel bizonyítja, hogy a cseh, szlovák és magyar kommunisták, és más haladó gondolkodású emberek, még a legvadabb soviniszta uszítás és féktelen nacionalizmus idején is egymásra találtak, s kölcsönösen segítették egymást a szocializmusért folytatott harcban. Yanítós szemmel ül. 56
