Szocialista Nevelés, 1971. szeptember-1972. június (17. évfolyam, 1-10. szám)

1971-10-01 / 2. szám - Vörös Károlyné: Barátaink, a Bölcs Bagoly könyvek / Az alsótagozati nevelés életéből

a sorozat, amelyek a tankönyvben, szükségszerűen kötött terjedelme és egyéb okok miatt, nem szerepelnek.

Arra természetesen nem lehet mindenkor érvényes bölcs tanácsot adni, sem azt megfellebbezhetetlenül kijelenteni, hogy ki, mikor és hogyan használja fel a tanítási órán vagy máskor, például korrepetálás, napköziotthoni-foglal- kozás, kisdobos-összejövetel stb. alkalmain a sorozat adta lehetőségeket. Ez egyéni elbírálás dolga, a tanulócsoport szellemi szintjétől, ismereteitől, érdeklődési köreitől és még számos feltételtől függ. A tanterv követelményeit és a sorozat köteteinek témáit figyelembe véve mégis kialakítható néhány logikus és konkrét javaslat [amely csak útbaigazítás és gondolatébresztés), megvalósításuk azonban feltétlenül szükségessé teszi a körülmények mérlegelését.

A sorozat felhasználásának előnyei:

— a könyvek olvasása és felhasználása a tanítási órán rászoktatja a gyerekeket arra, hogy hozzáolvassanak, és hogyan olvassanak hozzá a tanult anyaghoz;

— segíthetjük velük a tanulók különleges érdeklődésének kialakítását (vagy a meglevő kielégítését);

— már 2. osztálytól ajánlatos az osztálykönyvtár (esetleg napközis könyvtár) létesítése. Célszerű ide minél több Bölcs Bagoly könyvet beszerezni, a szülők irányításával a gyerekek otthoni könyvtárát ezekkel gazdagítani.

A felhasználás módjai, lehetőségei:

— egyre több iskolában van már epidiaszkóp. Nagyon hatásos egy-egy rajzot a könyvekből ezzel kivetíteni;

— egyes rajzokat (főleg az állatokról) „átmásolhatunk“ kartonra, és kivághatjuk úgy, hogy felállíthatok legyenek, így akár kis állatkert is létesíthető;

— ugyanezek a figurák mágnessel mágnestáblára is felrakhatok, mozgathatók, történeteket „adhatnak elő“ velük a gyerekek;

— az audio-vizuális oktatás tökéletesebbé és teljessé tétele érdekében vetíthetünk diafilmet úgy, hogy hozzáolvasunk részleteket a Bölcs Bagoly sorozat egy-egy könyvéből, ugyanis a legtöbbhöz szorosan kapcsolódó diafilm kapható;

— nagyon lelkes tanítónő még azt is megteheti, hogy a fentieket hanghatásokkal auditív-módon is kiegészíti, gazdagítja (például magnóról különböző állathangok, hajókürt, autóduda, repülőgépbúgás, visszhang, akár művészi produkció segítségével is);

— vetélkedőt lehet tervezni egy-egy könyvből, vagy csak egyes fejezetekből, erre a Bölcs Bagoly könyvek egyértelműen kínálkoznak, biztosítják a játékosságot, ötleteket is sugallnak;

— egyes úttörő különpróbára való felkészülés idején célszerű felhívni a figyelmet némely kötetre (méhészet — Szécsi: parányi bölcsőlakók; vízi úttörők — Gál: Hullámok hátán stb.);

— adhatunk előzetes megfigyelési feladatot egy-egy könyv alapján, erről számoljon be a tanuló az órán, mintegy kibővítve az iskolában tanultakat; s ezt megfordítva: előbb tanulunk az iskolában egy anyagrészről, majd ismeret- gazdagítási céllal utólagos megfigyelési feladatokat adunk a könyvekből. Erről is be kell számoltatni a feladattal megbízott tanulót. Természetesen ilyen feladatot nem minden könyvvel kapcsolatban adhatunk, csak amelyeknek témája szorosan kapcsolódik a tananyaghoz. Ily módon is fejleszthetjük a tanulók lényegkiemelő képességét, a legjellemzőbb jegyek felismerését.

Az 1. osztályosoknak nem javasolható ismertterjesztő könyv olvasása, de már ekkor szoktathatjuk őket a komolyabb könyvekhez, s ha mint érdekes képeskönyveket forgatják a sorozat darabjait, semmiképpen sem végeznek haszontalan és fölösleges dolgot.

42