Szocialista Nevelés, 1971. szeptember-1972. június (17. évfolyam, 1-10. szám)
1971-09-01 / 1. szám - Onódi János: iskolaügyünk fejlesztésének új korszaka
,,A tanítókhoz fordulunk, ők döntenek a pedagógiai munka színvonaláról és eredményeiről, őnekik kell biztosítaniuk, hogy a fiatal nemzedék a szocialista fejlődés programjával összhangban, a marxista-leninista világnézet, a szocialista erkölcs, a szocialista hazafiság és proletár internacionalizmus szellemében készüljön fel az életre.“ (Dr. Gustáv Husák elvtársnak a CSKP XIV. kongresszusán elhangzott beszámolójából.) ISKOLAOGYDNK FEJLESZTÉSÉNEK ÚJ KORSZAKA Dr. Onódi János Pártunk, Csehszlovákia Kommunista Pártja XIV. kongresszusa szocialista társadalmunk fejlődésének egy történelmileg igen jelentős és tanulságos szakaszát zárta le. A kongresszus igazolta, hogy a marxizmus-leninizmushoz, a szocializmus és a proletár nemzetköziség ügyéhez hű társadalmi erők győztesen vezették ki társadalmunkat abból a mély válságból, amelybe a jobboldali opportunisták sodorták. A CSKP XIV. kongresszusát ezért a győzelem kongresszusának is nevezhetjük. De e kongresszus igen jellemző vonása az is, hogy csupán a kongresszusi tanácskozások kisebb részében foglalkozott a múlttal, s nagyobbrészt a jövő feladatainak és perspektíváinak meghatározására fordította a fő figyelmet. A CSKP XIV. kongreszusát ezért méltán nevezhetjük a jövő kongresszusának is, mert hosszú, időre irányt mutatott szocialista társadalmunk fejlődéséhez. A CSKP XIV. kongresszusa, társadalmi életünk egyéb területeihez hasonlóan, új korszakot nyitott meg a szocialista iskolaügy továbbfejlesztése terén is. Az elmúlt negyedszázad folyamán pártunk szüntelenül harcot folytatott a szocialista iskoláért, s a XIV. kongresszus e nemes küzdelem továbbfolytatását tűzi ki célul. A CSKP XIV. kongresszusának útmutatásai és határozatai szellemében ugyanis ki kell dolgoznunk és meg kell valósítanunk a szocialista iskolaügy továbbfejlesztésének pozitív programját. Ez azonban távolról sem jelenti mindazoknak az eredményeknek az elvetését, amelyeket az elmúlt negyedszázad folyamán a szocialista iskolaügyünkben létrehoztunk, ahogyan ezt az 1968—69-es években a jobboldali, opportunista és antiszocialista erők tették, hanem ellenkezőleg, a szocialista iskolaügyben elért eredményeinknek a társadalmi szükségleteknek megfelelő továbbfejlesztéséről van szó. A szocialista iskolaügy ugyanis, csakis akkor töltheti be társadalmi szerepét, ha tartalmában, szervezetileg, formailag és módszereiben is, mindenkor követni képes a szocialista társadalom forradalmi mozgását, előrehaladását. Ennek viszont elengedhetetlen feltétele az, hogy e társadalmi haladással együtt halad, változik, fejlődik az iskolaügy is. Csakis ilyen módon válik a szocialista iskola alkalmassá arra, hogy a jövő nemzedékét a kor követelményeinek megfelelően, 1
