Szocialista Nevelés, 1971. szeptember-1972. június (17. évfolyam, 1-10. szám)

1972-06-01 / 10. szám - Szlovákiai történészek konferenciája - Mészey Gézáné: A bábjáték a modern pedagógia szolgálatában

ti, mégpedig helyes irár,yba tereli a bábjáték mondanivalója alapján az o- lyan érzelmeket, indulatodat, amelyek az otthon, vagy az isko;a közösségé­ben károsan nyilvánulna* meg. Az er­kölcsi nevelés mellett az esztétikai neveléshez nyújtja a legtöbb segítsé­get, mert a bábjáték látványos művé­szete végső soron a mai ember számá­ra nélkülözhetetlen vizuális kultúrá­hoz adja meg az alapokat. Olyan gaz­dag lelki emóciókhoz juttatják így a gyermeket, melynek később mint fel­nőtt műélvező látja igazi hasznát. Csömör Lajos elvtárs az iskolaügy vezetője, Pollák Pirosk^ az óvodák járási tanfelügyelője, török Mária módszertani tanácsadó, <is még sokan mások elsőként ismertéi* fei szüksé­gességét és adtak lehetőséget járá­sukon belül ennek a pedagógiailag igen hasznos mozgalom kibontakozá­sának. A bábjáték az a műfaj, amely a gyermek lelki profiljának a legjobban megfelel. Jellemző rá a játékosság­nak az alkotó formája, amelynek a- lapja a környezeti valóig. A képze­letgazdagság és a képszerű ábrázolás különösen 7—8 éves korig hat erősen a gyermekre, hiszen itt mgg konkrét a gyermek gondolkodás^ a második Jelzőrendszer még nem fejlett. A bábjáték a pedagógia szolgálatá­ban is megmarad művészetnek és e- rős érzelmekkel telített ingerekkel har a gyermekre. Ezért csak esztétikailag kifogástalan bábokkal, díszletekkel és kellékekkel szabad játsszani, mint a Horná Potôň-i iskola tanulói Varga Margit vzetésével, vagy a Dun. Stre- da-i iskola tanulói Marták Katalin irá­nyításával. Mindkét iskola műsorát a népi hagyományokból nyerítette, és a szép tiszta éneklés mellett a nép hu­moros és sokszor groteszk ábrázolá­sával maradandó élményt nyújtott a kis közönségnek. Nagyon értékesnek találtam Vígh Katalin Jahodná-i kar­társnő műsorát, melyben útkereső te­vékenysége mutatkozott meg. Mindhá­rom darabja más és újszerű volt. Min­denütt jelentős előrelépés és színvo­nal emelkdés volt tapasztalható. A Jahodná-i „Nyírfácska,, csoport­tal nekem személyszerint is és a cso­portomnak is régi kapcsolata van. 1970 tavaszán meghívtak bennünket Eperjesre és igen kellemes három na­pot töltöttünk együtt bemutatókkal és szakmai tanácskozással egybekötve. A győri Mező Imre Űttörőház bábcso­portja szintén vendégül látta a csopor­tot a gyermeknap alkalmából Győr­ben. Nagyon hasznos volt ez a talál­kozás és felfrissíti, új irányba tereli a csoportok munkáját. Igen tág tere nyílik a bábozásnak a tanítási órán belül egy-egy didaktikai feladat megvalósításában (pl. az ol­vasmány dramatizálása bábukkal tör­ténik, sokkal mélyebb a bevésés, és a gyenge olvasó is igyekszik jól olvas­ni, csak bábut húzhasson a kezére). r A napközi otthonok életét is színes­sé teheti a báb. Ez a gyermekek alko­tó tevékenységének területévé válhat. Mivel tartalmát és szabályait maguk alakítják ki, éppen ezért önként és szívesen vállalják. Sok évi pedagógiai munkám tapasztalata alapján írom le, hogy a bábjáték helyesen alkalmazva nagyon nagy segítséget nyújtott neve­lési feladataim megvalósításában. Ezért üdvözöltem igen nagy öröm­mel a Dun. Streda-i Járás munkáját, és elért eredményeit. Köszönöm még egyszer mindazoknak akik ebben a munkában elöl járnak, akik lehetővé tették, hogy a Dun. Streda-i Járás pél­daképül szolgálhat a többi pedagógiai intézménynek. OLVASÓINKNAK SZÉP NYÁRI SZÜNIDŐT, KELLEMES PIHENÉST KÍVÁNUNK! 320

Next

/
Oldalképek
Tartalom