Szocialista Nevelés, 1971. szeptember-1972. június (17. évfolyam, 1-10. szám)
1972-06-01 / 10. szám - Egyenletek megoldása algebrai módszerrel a kémiában / Az alapiskola felsőtagozata számára
A reakcióegyenletet leírtuk, most a helyes tényezők megállapítása következik: A dinitrogiénoxid molekulaszáma N, az ammónia molekulaszáma y, a keletkezett kétatomos nitrogén száma z és a vízmolekulák száma v. Ezek szerint a reakcióegyenlet: x(N2O) + y(NH3) -> z[N2) + v[H20) Vizsgáljuk meg először az N-atomok számát az egyenlete mindkét oldalán: bal oldalon jobb oldalon 1 mól N20-ban 2 N 1 két atomos n 2 N-t x mól N20-ban 2x N z két atomos n 2z N-t 1 mól NH3-ban 1 N tartalmaz y mól NH3-ban y N A nitrogén atomokra tehát érvényes: 2x + у 2z (1) Az О-atomok száma az egyenlet bal oldalán 1 mól ЫгО-ban 1 О x mól N2Ü-ban x О jobb oldalán 1 mól НгО-ban 1 О v mól НгО-ban v О Az О-atomokra érvényes: x = v (2) A H-atomok száma az egyenlet bal oldalán 1 mól NH3-ban 3 H у mól NH3-ban Зу H jobb oldalán 1 mól НгО-Ьап 2 H v mól НгО-ban 2v H A H-atomokra érvényes a következő egyenlet: 3y = 2v (3) Az egyenletrendszer esetünkben három egyenletből áll, amely négy ismeretlent tartalmaz: 2x + У = 2z (1) X = V (2) 3y = 2v (3) Az egyenletrendszert legcélszerűbb táblázat segítségével megoldani, hasonlóképpen, mint a függvényeknél, valamelyik ismeretlent egy természtes egész számmal helyettesítünk, s ezt addig változtatjuk, míg valamennyi együttható egész szám nem lesz. ha X 1 2 3 akkor У tört tört 2 akkor z tört tört 4 akkor V-L 2 3 309
