Szocialista Nevelés, 1971. szeptember-1972. június (17. évfolyam, 1-10. szám)
1972-06-01 / 10. szám - Egyenletek megoldása algebrai módszerrel a kémiában / Az alapiskola felsőtagozata számára
egyetlen vonással húzhatja át. Ne engedjük meg az elkövetett hibák „be- kenését“! Az önellenőrzésre szoktatással felkeltjük a tanulókban a felelősségérzést írásukkal kapcsolatban, s így fokozatosan kialakul bennük az írásfegyelem. A tanító azzal is az esztétikai nevelést szolgálja, ha az írásbeli munkák javításakor következetes harcot folytat a hanyag írásmód, a rendetlen külalak ellen. Ezáltal a helyesírástanítás is eredményesebbé válik, ui. a tapasztalat szerint a rendetlenül író tanulók általában több helyesírási hibát követnek el. Nyilvánvaló, hogy az alapiskola 6— 9. osztályaiban a magyar nyelvtan és helyesírás tanításának elsősorban az általános műveltség megalapozásához kell hozzájárulnia, a magyar nyelv tanítójának azonban meg kell találnia a nevelői ráhatás helyes módját is. Amikor a helyesírás tanítása van soron, kétségtelen, hogy az egyes szavakban, mondatokban vagy szövegekben előforduló helyesírási jelenségek megfigyeltetésekor nem minden példa támogatja tartalmával egyformán a nevelési célkitűzéseket. Viszont nem is kell mindenhez nevelési céllal megjegyzést fűznünk, nehogy az éppen soron levő helyesírási jelenség ismertetése szinte „mellékes ügy“ szerepét töltse be. Fejlett szocialista társadalmat sokoldalúan képzett egyének nélkül el sem lehet képzelni. Az általános műveltséget az anyanyelvi műveltség alapozza meg, amelynek velejárója a megbízható helyesírástudás. „Az igény a nyelv jobb, helyesebb használatának elsajátítására, a tanulni vágyás s mindezek mellett nyelvünk szeretete egyben a magunk értékeinek, kincseinek megbecsülését, védelmét: szocialista hazaszeretetünket is jelenti“ — olvashattuk a magyar nyelv hetében Lőrin- cze Lajos NYELVMŰVELÉS — DEMOKRÁCIA című tanulmányában. (Népszabadság, 1972. ápr. 29.) Ha ezt a szép gondolatot nemcsak a magyar szakos, hanem minden tanító beleoltaná tanítványaiba, néhány év múlva az anyanyelvi műveltség kérdését a fiatalok közül nagyon sokan tekintenék szívügyüknek. Az ilyen célért pedig érdemes fáradozni. Egyenletek megoldása algebrai módszerrel a kémiában PÁL GYÖRGY Egyenletek, egyenletrendszerek sokrétű felhasználásának egyik nem eléggé ismert területéről szeretnék szólni: a reakcióegyenletek egyenletrendszerrel való megoldásáról. Felhasználása bizonyára sok vitára ad okot, de tapasztalataim szerint ezt a módszert nem szabad elhanyagolni; az eredmények, a tanulók érdeklődése, hozzáállása arra utal, hogy szorgalmazni kell. Továbbá e módszer alkalmazása mellett szól az is, hogy a matematika és a kémia ilyen koordinálása elősegíti a tanulók gyakorlatias gondolkodási készségének fejlődését, s a matematika tanításának is komoly szolgálatot teszünk, hiszen elősegítjük az egyenletrendszer alapos megértését. Ahhoz, hogy reakcióegyenletet állítsunk fel, ismerni kell a 1. kiindulási anyagot 2. keletkezett anyagot 3. a résztvevő anyagok képleteit. Ezen adatok ismeretében már csak a reakcióban résztvevő anyagok együtthatóit kell megállapítani. Az együtthatókat betűkkel helyettesítjük, majd a 307
