Szocialista Nevelés, 1971. szeptember-1972. június (17. évfolyam, 1-10. szám)
1972-06-01 / 10. szám - Hasák Vilmos: A kommunista nevelés lehetőségei a helyesírás-tanításban / Az alapiskola felsőtagozata számára
Az alapiskola felsőtagozata számára A kommunista nevelés lehetőségei a helyesírás-tanításban HASÁK VILMOS A CSKP XIV. kongresszusa hazánk fejlődő szocialista társadalmának perspektívájával és a legközelebbi évekre szóló feladatokkal foglalkozva nyomatékosan hangsúlyozta, hogy a nevelés és a művelődés kérdéseinek szoros kapcsolatban kell lenniük a szocializmus építésével. Az iskolának mindent el kell követnie, hogy a felnövekvő nemzedék a szocialista társadalom támasza legyen. Ezért szerepel az iskola célkitűzései között első helyen az ifjúság kommunista nevelése. A kommunista nevelést és oktatást azzal tehetjük a lehető leghatékonyabbá, hogy az iskolai oktató-nevelő munkában minden tantárgyban rendszeresen szem előtt tartjuk a nevelési követelményeket. A nevelési problémák megoldására vonatkozó irányelvek arra figyelmeztetnek minden pedagógust, hogy a hangsúly a szocialista erkölcs, a munkafegyelem, a szocialista hazafiság, a proletár nemzetköziség, a kommunista meggyőződés megszilárdításán van. Azt sem szabad szem elől téveszteni, hogy az ifjúság marxista-leninista világnézete kialakulásának alapfeltétele a sokoldalú műveltség és az önálló gondolkodás. A felsorolt nevelési követelményeknek — ha nem is olyan mértékben, mint az irodalmi nevelés óráin — a helyesírás-tanítás során is eleget lehet tenni, csak élni kell a kínálkozó lehetőségekkel. Az anyanyelvi képzésben a kommunista nevelés feladatai közül igen fontos a gondolkodásra való nevelés. Erre kiváló alkalom adódik például akkor, amikor a tanulók szavaink elválasztásáról tanulnak. A magyar szótagolás törvényei szerint a szó annyi szótagra válhat, ahány magánhangzó van benne. Akár egy, akár több mássalhangzó van az egyszerű szóban a magánhangzók között, a következő szótag mindig csak egy mássalhangzóval kezdődhet. Ez a szabály akkor is érvényes, ha valamilyen toldalék kapcsolódik a szóhoz, például pén-zért, lán-cért, kar-dért. Éppen az -ért raggal szokott baj lenni az iskolában, a tanulók ugyanis igen gyakran így választják el a toldalékos szóalakokat: ház-ért, műsor-ért, ezüstért. Pedig az említett szabály érvényesítésével így kell őket elválasztani: há-zért, műso-rért, ezüs-tért. Gyűjtessünk a tanulókkal ezekhez hasonló gondolkodtató példákat, hogy a bizonytalankodást mielőbb kiküszöbölhessük, a gyűjtőmunkát azonban ne vigyük túlzásba! Nem egyszer találkozunk a tanulók írásában az ez-ért alakkal. De hogyan választjuk el az ezért-et? így kellene: e-zért, csakhogy a helyesírási szabályzat 314. pontja szerint elválasztáskor nem szoktunk egy betűt hagyni a sor végén, sem pedig egyet átvinni a következő sorba. Adjuk tehát azt a tanácsot a tanulóknak, hogy az ezért szót ne válasszák el. Az összetett szavak elválasztása is elég gyakran gondolkodásra készteti a tanulókat. Pedig az erre vonatkozó szabály világosan kimondja, hogy az összetett szót az összetétel határán 304