Szocialista Nevelés, 1971. szeptember-1972. június (17. évfolyam, 1-10. szám)
1972-06-01 / 10. szám - Gajdár László: Korszerű szemléltetés az ének-zene órákon / Az alapiskola korszerű segédeszközei, módszerei és eljárásai
kel, melyek feltétlenül szükségesek a zenei szemléltetés eredményessé tételéhez. Sok általános iskolában szakszerű és alapos énekoktatás folyik az alsó négy osztályban is, nem beszélve az iskolai énekkarok, zenei szakkörök, a tanulók által mind nagyobb számban látogatott hangversenyek, operaelőadások, a rádió és televízió zenei műsorának nevelő hatásáról. Miért van szükség zenei szemléltetésre? Azért, mert érzelmeket ébreszt, el- képzeltet és aktivizál. A három fő funkción kívül a művészi nevelés elmélyítését is szolgálja. A zenei szemléltetés fontos feltétele a természetesség. Az erőszakolt szemléltetés többet árt, mint használ. De van-e természetesebb annál, ha irodalomórákon a tanult, elemezett költemények zenésített formáját is bemutatjuk, hiszen valamikor a szöveg és a dallam szerves egységben álltak (varázsigék, mondó- kák, hősiénekek stb.j. Taníthatjuk-e vajon eredménnyel Petőfi: Nemzeti dalát anélkül, hogy meg ne szólaltassuk Kodály Zoltán zenésítésében? A gyermekdalokról és népdalokról ha tanítunk, nélkülözhetjük a zenei illusztrációt? Ezek a megállapítások vonatkoznak minden tantárgyra, ahol erre alkalom és lehetőség kínálkozik. Történelmi tárgyú olvasmányaink esetében rendkívüli jelentősége van a népdallal való szemléltetésnek. Egy nép dalkincsében benne van az egész történelem. Nagy hatásúak a korabeli műdalok, zeneművek is. Az 1552-es várháborúk tanításakor pl. Tinódi Lantos Bebestyén 1553-ban írt „Eger vár viadaláról“ szóló éneke tehet nagy szolgálatot. Az 1948—49-es forradalom és szabadságharc tanításakor szólaltassuk meg Liszt Ferenc „Funerailles“ c. zongoraművét, tudomására hozva a tanulónak, hogy Liszt ebben a művében könnyeket hullajtott a forradalom bukása miatt. Chopin Forradalmi etűdjében az 1831-es lengyel szabadságharc lelkesít, Csajkovszkij „1812“ c. nyitányában a honvédő orosz nép hűsiessége példaként ragyog. Sosztakovics szimfóniáiban az 1905-ös és a Nagy Októberi Szocialista Forradalmat elevenítette meg, mai zeneszerzőink a szocializmus építésére aktivizálnak. Tagadható-e hát, hogy a zenei anyag tekéntélyes része a történelem órákba szervesen beépíthető? Számtalan példát lehetne még felhozni a zenei szemléltetés szükségességének és hasznának bizonyítására, de jelenlegi szűk keretek között nem tehetem, de nem is szükséges, hanem a „hogyan“ kérdése annál fontosabb. Hanglemezről, magnófelvételről vagy élő muzsikával szemléltessünk. Nagyszerű hanglemezfelvételeket is átvehetünk magnószalagra. így egész gyűjteményre tehetünk szert, ami nagyban megkönnyíti a válogatást. Sok helyen úgy érzik, hogy az ének-zene tárgya lebecsült, vagy mondjuk úgy, hogy a kisebb jelentőségű tárgyak közé tartozik, s ez a hiedelem akadályozza a nevelőket a teljes erőkifejtésben. Pedig amint egy jó ének-zenetanárnak szüksége van bizonyos irodalmi, történelmi, sőt földrajzi ismeretekre is, mert ezen ismeretek nélkül nem végezhet teljes munkát, éppen úgy az irodalmi, történelem szakos tanároknak meg zenei ismeretekre van szükségük, ha a modern szemléltetéssel lépést akarnak tartani. A zenének a szemléltetőeszközök közé való besorolása azonban mind a tanár, mind a tanuló részéről bizonyos fokú zenei képzettséget, tájékozottságot kíván. A tanulók részére ezeket az ismeretket az énektanárok nyújtják, az ő munkájuk nélkül a levegőben lóg és teljesen értelmetlen mindennemű zenei szemléltetés. Amikor azonban a tanulók részéről feltételekről beszélünk, ugyanakkor meg kell mondanunk, hogy a sikeres zenei szemléltetés érdekében a zenét igénybe 302
