Szocialista Nevelés, 1971. szeptember-1972. június (17. évfolyam, 1-10. szám)

1972-05-01 / 9. szám - Vörös Károlyné: A könyv felhasználása az oktató-nevelő munkában / Alapiskoláink életéből

Különböző speciális feladatokat ellátó repülőgépekről és a repülőgépek különböző alkalmazási lehetőségeiről is szó esik. (4. osztály.)

II. MATEMATIKA, FIZIKA, TERMÉSEZETI JELENSÉGEK

Gál Pál—Köpeczi Bócz István: A csepp- től az óceánig (1965.)

A víz körforgását és más természeti jelenségeket mutat be a könyv. Megismertet a víz szerepével az ember életében, érzékelteti, hogy néha barátja, néha ellensége az embernek: hatalmas erőműveket működtet, máskor nagyon nehéz pusztító ereje ellen védekezni kell. (3. oszt.)

Gergely Ernő—Kass János: A homokvár titka (1963.)

A homokkal játszó gyereknek a homokról, legkülönbözőbb területeken való felhasználásáról mesél a szerző. (Üveg-, tégla-, cserépgyártás stb.) Külön fejezet foglalkozik a porcelán- gyártás történetével. (4. osztály.)

Kindzjerszky Emil—Würtz Adám:

A gombfocitól az űrhajóig (1963.)

A súrlódás jelenségét és következményeit magyarázza meg a szerző a mindennapi élet példáin keresztül: miért áll meg a gombfoci az asztalon, miért kell olajozni a gépeket, miért izzik fel a légkörbe jutó meteor, miért, hogyan kopik ki a kabát könyöke, mert az is fizikai jelenség, súrlódás.

Lukács Ernőné—Szűcs Pál: Mekkora? (1964.)

Ez a kötet a mértékegységekkel és kialakulásuk történetével ismertet meg. Megtudhatjuk, hogy különböző korokban mivel, milyen módon mérték a hosszúságot, területet, súlyt és űrtartalmat, hogy az egyes korok emberei milyen fajta órákat használtak. Az utolsó oldalakon a mértékegységek táblázata található. (2., 3. osztály.)

Várnai György—Macskássy Gyula: Kettő meg kettő az négy (1966.)

A számfogalmak kialakulását segíti megértetni a könyv humoros szöveggel

és sok képpel. Elmondja, hogyan kerültek a mai számjegyek arab közvetítéssel az indiaiaktól Európába. A szerzők rengeteg ötlettel bizonyítják, hogy a legbonyolultabb számítási módszerek is az alapműveletekre épülnek. (2. osztály.)

Volly István—Würtz Adám: Egy szénatom kalandozásai (1966.)

A világon minden szabad szemmel nem látható parányi elemi részecskékből, atomokból áll, amelyek állandóan mozognak, soha nem vesznek el, de új atom sem jön létre. Egy szénatom útját követjük vándorlása során: az őserdőben, a bányában, a nagy olvasztóban, a szántóföldön, a kenyérgyárban és másutt. A természettudomány alapjaival ismerteti meg a gyermeket. (2., 3., 4. osztály.)

Szécsi Katalin—Csépe Magda: Parányi bölcsőlakók (1967.)

Az utódaikról különleges ösztönökkel gondoskodó rovarokkal foglalkozik a könyv: a pipacsméh piros paplanba takargatja kicsinyét, a kék fadongó fában rak lakást utódainak, a gömböcdarázs sárbölcsőt készít, a méhek, hangyák, termeszek pedig valóságos palotákat építenek. (4. osztály.)

Tasnádi Kubacska András—Réber László: Sárkányok unokái (1968.)

A hüllőkről, kígyókról, krokodilu- sokról, a hajdani ősvilág félelmetes hüllőinek ma is veszélyes leszárma- zottairól — és ártalmatlan, kedves utódairól — a teknősbékáról, a fürge gyíkocskáról, a furcsa kaméleonról, a siklóról mesél a tudós-író könyvében.

IV. NÖVÉNYVILÁG

Nober Imre—Lukáts Kató: Kirándulás Növényországba (1964.)

Felhívja a figyelmet a természet törvényszerűségeire és célszerűségeire, egyúttal megtanít észrevenni és élvezni a természet szépségeit. Megtudhatjuk belőle, hogy miért piros a pipacs, miért illatos a rózsa, egyes virágokon miért van olyan sok méh, másokon meg egy se.

269