Szocialista Nevelés, 1971. szeptember-1972. június (17. évfolyam, 1-10. szám)

1971-09-01 / 1. szám - Szeberényi Z. Judit: Figyelő / Figyelő

nevelőnek teljesítenie keli az önmaga és a társadalom által támasztott követelmé­nyeket. A pedagógus munkájában minden­nek, a hibáknak is súlya, fontos szerepe van, mert faktorai egy életbevágóan fon­tos eredménynek, a közös jövőnek. E sok bizonytalan tényező egyensúlyba hozásának és kedvező hatásának biztosí­tása nagymértékben függ a vezető szemé­lyiségétől. „Olyan igazgatóra van szükség — írja tovább — aki ismeri beosztottjai­nak erényeit és hibáit egyformán; aki kö­vetel és elismer; aki következetes, de be­látó is, aki nem tűri a besúgást, rágalma­zást, de ott van minden hiba forrásánál, aki rajta tartja kezét az iskola ütőerén“. PEDAGÓGIAI SZEMLE A könyvkiadásban, az egyes folyóiratok hasábjain egyaránt egyre több „pedagó­giai belletriaként“ jellemezhető írás lát napvilágot. Neves személyiségek tollából jelennek meg visszaemlékezések a pálya­kezdés éveire, küzdelmeire. Az 1970-es év 10. számában Zalka György: Egy igazgató tíz éve című írásban egy olyan pedagó­gus portréját tárja elénk, aki tanított alsó és felső tagozaton, gimnáziumban és gyógypedagógiai iskolán, s mindenütt ki­érdemelte a kollégák és a tanulók szere- tetét, megbecsülését. Mikor igazgató lett, vezetési stílusának alapja a munkatársak­ba vetett bizalom volt. A szerzett tapasz­talatok alapján vallja: a jól szervezett és jó munkafegyelmű közösség előtt az erős kezű, határozott, s ugyanakkor embersé­ges és igazságos igazgatóknak van becsü­lete. A mindenen szemet húnyóknak, a bratyizóknak a haverkodóknak nincs! Rengeteg kudarca ellenére is azt vall­ja, hogy a pedagógusok nagy többsége hi­vatásszerető, művelődni kész és kifogás­talan munkafegyelmű ember. Találkozott törtetőkkel és elfásultakkal is, hőbörgők és szolgalelkűek, hisztérikusok és flegma­tikusok váltogatták egymást. Megtanulta, hogy az „üljünk le és beszélgessünk el vele“ módszer nem mindig és nem min­denkivel alkalmazható. „Megtanultam, hogy bár az emberek még felnőtt korukban is hajlíthatok, mindig lesznek olyanok, aki­ket olyannak kell elfogadni, amilyenek. Sohasem megalkuvással, de okos kompro­misszumokkal olykor többet értem el, mint erőszakkal. Tudomásul veszem azt is, hogy még a legkitűnőbb kolléganőim is elsősorban édesanyák, feleségek. Pályánk elnőiesedésének folyamatát megállítani aligha lehet. Kolléganőink élet- és munka- körülményein kell sürgősen javítanunk!“ A szocialista tanár — igazgató viszony­ról dr. Dékán Károly tíz évi középiskolai tanári tapasztala alapján vet néhány ér­dekes gondolatot papírra. A probléma idő­szerűségét azzal bizonyítja, hogy az igaz­gatók többsége még olyan korban tanáros- kodott, amikor a gimnáziumi igazgató maga volt az „atyaúristen“. A dzsentroid — horthysta szemlélet maradványai nem vesztek ki egészen. Ez a szemlélet azért is élhet tovább a felszín alatt, mert hiszen mindenki — akarva, nem akarva — a ré­giekben példaképet is lát. Ezért szükséges megállapítani a követelmény-szintet arról, hogy milyen is legyen a szocialista igaz­gató. Az első követelmény: az emberiesség elve. Vagyis az igazgató ne harcolja ke­resztül tűzzel-vassal a maga akaratát, ha­nem vegye figyelembe a tantestület véle­ményét is. Az emberséghez tartozik a ta­nárok csetlésének-botlásának megértő és diszkrét kezelése. Abban az esetben, ami­kor a tanár akár elvi, akár gyakorlati kérdésben hibát vét, és az ügy nagy dob­ra kerül, nemcsak az adott tanár és az igazgató, hanem az egész tantestület és az igazgató közti viszony is romlik. A második követelmény: a „tudomá­nyosság elve“. Az igazgató, ha objektiven, „tudományosan“ akarja környezetét meg­ítélni, sohasem hallgathat egyéni benyo­másaira vagy érzelmeire. Ennek az elvnek legfőbb kritériuma, hogy mind a tanév­nyitó értekezlet munkaprogramja, mind a tanévzáró értekezlet értékelő jelentése konkrét tények, esetenként felmérések és elemzések alapján készüljön el. Nem elég tehát az évi programba általánosan beven­ni egy bizonyos nevelési vagy oktatási célkitűzést, hanem meg kell jelölni, hogy azt milyen szintre akarjuk emelni a jelen­legi szintről. Meg kell jelölni pl., hogy az orosz nyelvből egy adott osztályban a beszélgetést az ismereti szintről készségi szintre akarjuk fejleszteni. Ajánlatos, hogy az igazgató még az év elején jól átgondolt, tematikus óralátoga­tási tervet készítsen. Ennek nagy hasznát veszi az év végi jelentés készítésekor, hi­szen egyes megállapításainál hivatkozhat a hospitálási naplóra. KOMENSKÝ A folyóirat ez idei, sőt már a múlt évi számaiban több írás foglalkozik a fia­tal tanítók problémáival: A vitaindító cikkben a szerző (Kocanda M.: Ceho se nedostává mladému učiteli, 94. évf. 106. о.) felsorolja mindazokat a fogyatékosságo­kat, amelyekkel a kezdő tanítók, illetve az iskolavezetés és a nevelőtestületek küszködnek (pl. hiányos lélektani és ne- veléstani ismeretek, nem ismerik kellőkép­31

Next

/
Oldalképek
Tartalom