Szocialista Nevelés, 1971. szeptember-1972. június (17. évfolyam, 1-10. szám)
1971-09-01 / 1. szám - Szeberényi Z. Judit: Figyelő / Figyelő
nevelőnek teljesítenie keli az önmaga és a társadalom által támasztott követelményeket. A pedagógus munkájában mindennek, a hibáknak is súlya, fontos szerepe van, mert faktorai egy életbevágóan fontos eredménynek, a közös jövőnek. E sok bizonytalan tényező egyensúlyba hozásának és kedvező hatásának biztosítása nagymértékben függ a vezető személyiségétől. „Olyan igazgatóra van szükség — írja tovább — aki ismeri beosztottjainak erényeit és hibáit egyformán; aki követel és elismer; aki következetes, de belátó is, aki nem tűri a besúgást, rágalmazást, de ott van minden hiba forrásánál, aki rajta tartja kezét az iskola ütőerén“. PEDAGÓGIAI SZEMLE A könyvkiadásban, az egyes folyóiratok hasábjain egyaránt egyre több „pedagógiai belletriaként“ jellemezhető írás lát napvilágot. Neves személyiségek tollából jelennek meg visszaemlékezések a pályakezdés éveire, küzdelmeire. Az 1970-es év 10. számában Zalka György: Egy igazgató tíz éve című írásban egy olyan pedagógus portréját tárja elénk, aki tanított alsó és felső tagozaton, gimnáziumban és gyógypedagógiai iskolán, s mindenütt kiérdemelte a kollégák és a tanulók szere- tetét, megbecsülését. Mikor igazgató lett, vezetési stílusának alapja a munkatársakba vetett bizalom volt. A szerzett tapasztalatok alapján vallja: a jól szervezett és jó munkafegyelmű közösség előtt az erős kezű, határozott, s ugyanakkor emberséges és igazságos igazgatóknak van becsülete. A mindenen szemet húnyóknak, a bratyizóknak a haverkodóknak nincs! Rengeteg kudarca ellenére is azt vallja, hogy a pedagógusok nagy többsége hivatásszerető, művelődni kész és kifogástalan munkafegyelmű ember. Találkozott törtetőkkel és elfásultakkal is, hőbörgők és szolgalelkűek, hisztérikusok és flegmatikusok váltogatták egymást. Megtanulta, hogy az „üljünk le és beszélgessünk el vele“ módszer nem mindig és nem mindenkivel alkalmazható. „Megtanultam, hogy bár az emberek még felnőtt korukban is hajlíthatok, mindig lesznek olyanok, akiket olyannak kell elfogadni, amilyenek. Sohasem megalkuvással, de okos kompromisszumokkal olykor többet értem el, mint erőszakkal. Tudomásul veszem azt is, hogy még a legkitűnőbb kolléganőim is elsősorban édesanyák, feleségek. Pályánk elnőiesedésének folyamatát megállítani aligha lehet. Kolléganőink élet- és munka- körülményein kell sürgősen javítanunk!“ A szocialista tanár — igazgató viszonyról dr. Dékán Károly tíz évi középiskolai tanári tapasztala alapján vet néhány érdekes gondolatot papírra. A probléma időszerűségét azzal bizonyítja, hogy az igazgatók többsége még olyan korban tanáros- kodott, amikor a gimnáziumi igazgató maga volt az „atyaúristen“. A dzsentroid — horthysta szemlélet maradványai nem vesztek ki egészen. Ez a szemlélet azért is élhet tovább a felszín alatt, mert hiszen mindenki — akarva, nem akarva — a régiekben példaképet is lát. Ezért szükséges megállapítani a követelmény-szintet arról, hogy milyen is legyen a szocialista igazgató. Az első követelmény: az emberiesség elve. Vagyis az igazgató ne harcolja keresztül tűzzel-vassal a maga akaratát, hanem vegye figyelembe a tantestület véleményét is. Az emberséghez tartozik a tanárok csetlésének-botlásának megértő és diszkrét kezelése. Abban az esetben, amikor a tanár akár elvi, akár gyakorlati kérdésben hibát vét, és az ügy nagy dobra kerül, nemcsak az adott tanár és az igazgató, hanem az egész tantestület és az igazgató közti viszony is romlik. A második követelmény: a „tudományosság elve“. Az igazgató, ha objektiven, „tudományosan“ akarja környezetét megítélni, sohasem hallgathat egyéni benyomásaira vagy érzelmeire. Ennek az elvnek legfőbb kritériuma, hogy mind a tanévnyitó értekezlet munkaprogramja, mind a tanévzáró értekezlet értékelő jelentése konkrét tények, esetenként felmérések és elemzések alapján készüljön el. Nem elég tehát az évi programba általánosan bevenni egy bizonyos nevelési vagy oktatási célkitűzést, hanem meg kell jelölni, hogy azt milyen szintre akarjuk emelni a jelenlegi szintről. Meg kell jelölni pl., hogy az orosz nyelvből egy adott osztályban a beszélgetést az ismereti szintről készségi szintre akarjuk fejleszteni. Ajánlatos, hogy az igazgató még az év elején jól átgondolt, tematikus óralátogatási tervet készítsen. Ennek nagy hasznát veszi az év végi jelentés készítésekor, hiszen egyes megállapításainál hivatkozhat a hospitálási naplóra. KOMENSKÝ A folyóirat ez idei, sőt már a múlt évi számaiban több írás foglalkozik a fiatal tanítók problémáival: A vitaindító cikkben a szerző (Kocanda M.: Ceho se nedostává mladému učiteli, 94. évf. 106. о.) felsorolja mindazokat a fogyatékosságokat, amelyekkel a kezdő tanítók, illetve az iskolavezetés és a nevelőtestületek küszködnek (pl. hiányos lélektani és ne- veléstani ismeretek, nem ismerik kellőkép31
