Szocialista Nevelés, 1971. szeptember-1972. június (17. évfolyam, 1-10. szám)

1971-09-01 / 1. szám - Mózsi Ferenc: Egy folyóirat profiljáról / Az alsótagozati nevelés életéből

ezres példányszám már magában is bizonyít!), tartalma színesedik, és erősen nőtt az olvasmányossága is. Ezt igazolják a pedagógusok és a tanulók százainak levelei. Ismerjük lehetőségeinket — a lap terjedelmét, a nyomda-technikai adottságokat, a hosszú átfutási időt, a semmivel és semmiképpen sem magyarázható késést stb.

Ügy véljük, hogy mindezek ellenére, lehetőségeinkkel jobban is sáfárkodhattunk volna. Tudjuk, hogy az örökösen apolo- getizálók most azt mondják: vagyunk olyanok, mint a többiek. Ezzel egyet is értünk, persze hozzátesszük: miért ne lehetne a „Priateľ“ még jobb, színesebb.

A jobbá válás, az előrelépés, a többet nyújtás igénye hozott itt ma minket ösz- sze — s bevezetőül ezért, hadd vessek fel néhány gondolatot.

A „Priateľ“ a magyar alapiskolák tanulóinak szlovák nyelvű lapja. Ez a küldetés tehát magában foglalja, hogy

1. gyermeklap — tehát izgalmasan olvasmányosnak kell lennie;

2. a tanulókhoz szól — tehát a lap tartalmának korhoz és tantervi, azaz eszmei-oktatási célok és feladatokhoz kell igazodnia;

3. az olvasó nem az anyanyelvén olvassa a lapot, hiszen a lap egyik legfontosabb küldetése a „szlovákul szólás és olvasás“ megkedveltetése és igénnyé tétele.

Nyilván a lap értékelését is ezekből a szempontokból kell elvégeznünk. Az eddigi tapasztalat azonban azt mutatja, hogy az előbbi hármas törekvést és követelményt tanítóink általában nem érvényesítik komplexen. Pedig, ha csupán az érdekességre, az olvasmányosságra törő törekvés érvényesül — akkor az 1—(2 + 3)-al jelölhető képlet — a tipikus, szórakoztató gyermeklapot (pl. a francia PIF, a Zornička, stb.) eredményezi. De hasonlóan torzított az olyan törekvés is, mely egysíkú, nyelvgyakorló, tehát a 3—(l + 2)-es küldetésű lapot követeli. A 2—(l + 3)-as képlettel jelölhető lapot, a „tipikus diáklapot“, az olyan pedagógusok követelik, akik megfeledkeznek arról, hogy a „Pria- tel“-t szlovákul, azaz nem anyanyelvükön olvassák a tanulók. Vannak olyan igények is, melyek a szürke, tananyag-pótló, a (2 + 3)—1-el jelölhető újságot kérnek, és ebből a pozícióból követelnek, kritizálnak.

Persze a „Priateľ" igazi profilja a sztatikus 1 + 2 + 3-as képlettel sem jelölhető, mert hiányzik a követelmények közti dinamikus összefüggés. Az, hogy például az olvasmányosságot a lap iskolajellege és idegen nyelvű köntöse meghatározza — az a lap speciális küldetésével járó vitathatatlan tény — azaz

Természetesen az idegen nyelven szólást, az olvasás igényére nevelést is determinálja az érdekfeszítő olvasmányosság megvalósítani tudása, de az iskolához kötöttség is — azaz:

1 —*©■•—2

Ugyanezt kell elmondanunk a tananyaghoz való hozzáigazítás igényéről is, mely nem nélkülözheti az érdekes olvasmányosságot és a nyelvi lehetőségek figyelembevételét — azaz:

A „Priateľ“ szerkesztési profilját tehát a következő ábrával jelölhetnénk talán a legtalálóbban:

Mindez azt jelenti, hogy a szerkesztő bizottság minden írást ebből a hármas törekvésből kell, hogy a jövőben az eddigieknél még következetesebben ítéljen meg. Sőt — mivel nem valószínű, hogy mindegyik követelménynek minden írás a megfelelő szinten felel meg, azért a szerkesztő bizottságnak adaptálnia kell az egyes írásokat, ügyelve az 1 + 2 + 3-as törekvések proporcionalitásának dinamikus, egymást feltételező, minél precízebb betartására. Ha ezeket az igényeket tovább bontanánk és egy-egy konkrét írás megítélése során következetesen szem előtt tartanánk, akkor a következő sémát kapnánk (persze tudjuk, hogy minden séma egyszerűsít, sematizál!):

13