Szocialista Nevelés, 1970. szeptember-1971. június (16. évfolyam, 1-10. szám)
1970-09-01 / 1. szám - Sárkány Imre: Az alapiskola felsőtagozatának problémái
Az alapiskola felsőtagozatának problémái Hz éghajlat ismertetése a 7. évfolyam földrajzóráin SÄRKÄNY IMRE tanító, Baka (Dunaszerdahelyi járás) A Föld és a világrészek éghajlatának ismertetése a földrajztanítás egyik fontos része. Az éghajlatról következtetni lehet pl. a kultúrnövények termesztésének lehetőségeire, a folyók vízbőségére és a rajtuk való közlekedési lehetőségekre, a gazdasági problémákra, sőt a talajfajtákra is. A fenn említett tényezők bizonyítják az éghajlat kiemelésének fontosságát, amelyet a tanítási órákon leginkább táblázatokon, diagramokon, csapadékérté- pen és éghajlati térképen lehet szemléltetni. Fontos, hogy a tanulók ne kapják készen az egyes területek éghajlatának jellemző vonásait, hanem maguk állapítsák meg azokat táblázatok, diagramok, csapadék-térképek és földrajzi térképek alapján. A tanulóknak tudniuk kell, mitől függ a terület éghajlata: a földrajzi fekvéstől, a tenger távolságától, a tengerszín feletti magasságától, a terület földrajzi szélességétől, a hegyek fekvésének irányától, a szelek irányától és a tengeráramlásoktól. A tanító a tanulókkal közösen megfigyeli: milyen szerepet tölt be az éghajlat a termőtalajok kialakulásánál, a terület legalacsonyabb és legmagasabb hőmérsékletét, mennyi a csapadék a kultúrnövények beérésénél, mennyi és meddig tart a hótakaró, és mennyi a területen a napos és borús idő. A 7. évfolyamban Európa, az európai államok és a Szovjetunió éghajlatával kell foglalkoznunk. Európa éghajlatának tárgyalásánál felhívjuk a tanulók figyelmét, arra, hogy az izoterma-vonalak nem párhuzamosak egymással és a szélességi körökkel, hanem Európa nyugati részén északra, keleti részén délre térnek el. A jelenség magyarázatát az Atlanti-óceán hatásában találjuk meg. Az óceán ioppant víztömege nyáron hűti, télen melegíti a légtömegeket. Európa éghajlatának anyagát a következőképpen lehet rögzíteni a tanulók füzetébe: A középhőmérséklet Nyugat-Európa óceáni éghajlat Kelet-Európa szárazföldi, kontinentális éghajlat télen: enyhe hideg nyáron: hűvös meleg A csapadék: időben egyenletesen oszlik el legtöbb csapadék nyár elején van, és gyakran vannak aszályos évek A napfény tartam: gyakran borús az ég sok a napsütés A táblázatot a Föld országai — Európa éghajlata c. könyvből vettem át. Dél-Európa éghajlatát a dél-európai országok tárgyalásánál fontos kiemelni. Az atlaszban nem találunk megfelelő szemléltető részt, ezért felhasználjuk a „Poznávame svet“ [Ismerkedünk a világgal] címmel megjelent földrajzi segédanyagot. Ez a segédanyag tartalmazza az európai államok csapadék- térképét, a nyári és téli izotermákat, a fontosabb helyek évi középhőmérsékletét, talajfajták térképét, növényzeti térképét s még sok más adatot. A tall nulók a táblázatokból, adatokból és éghajlati térképekből (amelyeket kina-
