Szocialista Nevelés, 1970. szeptember-1971. június (16. évfolyam, 1-10. szám)

1971-06-01 / 10. szám - Sz.J.: Könyv és Nevelés / Figyelő

gazdasági földrajzát. Tanulmányútjuk első állomása lehet az ország fővárosa, Budapest, ahol sok gazdasági, természeti és kulturális jellegű tapasztalatot szerezhetnek. A magyar főváros földrajzi fekvése, természetföldrajzi adottságai, hegyvidéki és síksági tájainak aránya, gyógyvizekben, fürdőkben való gazdagsága, kicsiben mintegy tükörképe az egész országnak.

Földrajzi szempontból tanulságos megtekinteni a Nagy Magyar Alföldet, bemutatni egyes részeit. Az Alföldet járva tanulmányozni lehet a terjedelmes tanyaszerdszert, mely európai viszonylatban is egyedülálló alföldi tanyai szórványtelepülés-hálózat. Az Északi Középhegységet járva — itt találjuk Magyarország legmagasabb ösz- szefüggő hegyeit — hazánk és a szomszédos Magyarország felszíni tagoltsága és a tengerszint feletti különbségei összehasonlítására nyílik alkolom. A Dunántúlon alkalmunk van tanulmányozni Magyarország felszíni és szerkezeti szempontból legváltozatosabb

részét. Itt találjuk Magyarország és egyben Közép-Európa legnagyobb állóvizét, a Balatont, amely nemzetközileg is elismert turisztikai pólusa az országnak.

Bejárva így Magyarország egyes tájait, hallgatóink komplex képet kapnak az ország gazdasági és természeti viszonyairól. így bizonyságot szerezhetnek arról a tényről, hogy Magyar- ország, amely nem is olyan régen Európa gazdaságilag legelmaradottabb agrárországai közé tartozott, jelenleg korszerű mezőgazdasággal rendelkezik, és nagy ütemben fejlődő ipari országgá változik.

Az említettekből egyöntetűen kitűnik, hogy a két fél számára mind szaktanítás, mind a nevelés szempontjából előnyösek ezek a tanulmányutak, ezért érdemes az ilyen alapon végzett együttműködést tovább fejleszteni és elmélyíteni.

Hasonló jellegű földrajzi csere-ta- nulmányutakat szervezhetünk középiskoláinkon, valamint az általános iskola felsőbb évfolyamaiban is.

Figyelő

Könyv és Nevelés

valósításához közeledünk. A rövid vezércikkek rendszerint a pedagógia és az iskolai könyvtárak valamely időszerű kérdésével foglalkoznak (pl. a nevelési kongresszus előkészítése, fontos évfordulók stb.j, a lap állandó rovatai: Elmélet és gyakorlat. Irodalom és pedagógia, Hírek, Külföld, Könyvespolc ... E rovatok néhány cikkét ismertetjük ízelítőül az 1970-es évfolyam hat számából.

Az 1. számban Fried István Internacionalizmus és történetiség c. írásában Tóth Bélának egy előzőleg megjelent cikkéhez fűzi megjegyzéseit, amelyben azt tárgyalja, hogy a népmesék és népmondák hitelesen tükrözik-e a szomszéd vagy a mesz- szebb élő népek képét, s e tükörkép menynyire segíti a népek közti barátság érzéEz a címe a Magyarországon, az Országos Pedagógiai Könyvtár és Múzeum szerkesztésében kéthavonként megjelenő érdekes és tartalmas folyóiratnak, amelyet olvasóink túlnyomó többségének minden valószínűség szerint nem volt még alkalma megismerni. A folyóirat főszerkesztője az említett intézmény igazgatója, Arató Ferenc kandidátus; a szerkesztő bizottság könyvtári szakemberekből, a neveléstudomány kutatóiból, irodalmárokból, tankönyvszerkesztőkből, gyakorló pedagógusokból és könyvtárosokból tevődik össze.

Mint már címéből is kitűnik, a folyóirat célja a nevelőmunka segítése, hiszen a könyv módszeres alkalmazásával az oktatásban és azon túl is a legtágabb értelem- 313 ben felfogott nevelés célkitűzéseinek meg-